Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kerekes László: Életképek a harmincas évek egészségügyi és népjóléti gondozásának történetéből

ve, hogy hosszadalmas krónikus betegeket ott tartson. Azonkívül a pénztár csak 28 napot fizet utá­nuk s bármily kis viskójuk van, arra könyörtelenül rátáblázzák a költségeket. " [9] Az egészségvédelmi szervezet fokozott figyelmet fordít a tuberkulotikus iskolás gyermekek vé­delmére. ,,Minden olyan gyermeket, ki az iskolai vizsgálatnál betegnek (tüdőeffektus, anaemia, gyengén táplált) találtatott, állandó felügyelet alatt tartunk... Rendelésenként körülbelül 20—25 tbc. be­teget vizsgál meg az orvos, de csak azért, mert többet nem bírunk. ' ' [8] Az emberek bizalmatlanok a védőoltással szemben. „Alkalmam volt a Calmette-féle immunizálás sárbogárdi úttörő munkájában is résztvenni. Meglehetősen nehezen, hosszú magyarázkodások és megvilágítások után bár, de sikerült 6 újszü­Tött közül ötnél elvégezni. " [13] NEMIBETEG-GONDOZÁS Minden gazdátlan egészségvédelmi feladat eredendő gazdájaként vette kézbe az Országos Köz­egészségügyi Intézet a nemibeteg-gondozást. A , Mezőkövesd és betegségei ' ' című 1939-ben meg­jelent cikkben olvashatjuk a következőket: „Nemibetegek gondozása intenzívebben csak 1'937közepétől a központi egészségházben műkö­dő Egészségvédő Intézet megindulásától folyik. Az Intézetben 1938. év folyamán először jelentke­zett 270 beteg, akik közül nemibetegnek bizonyult 39... Ezek az adatok arra engednek következtet­ni, hogy a nemibetegek száma nem olyan kevés, mint azt a lakosság zárkózottságából feltehetnénk... A kutató munka egyre folyik és a zöldkeresztes szolgálat orvosai a terhesektől, a házassági tanácsadás miatt hozzájuk fordulóktól kötelesek Wassermann-vizsgálat megejtése cél­jából vért venni, hogy a rejtett fertőzéseket felderítsék és az érdekelteket kezelésre felhívják. " [21] A TRACHOMA-PROBLÉMA Hazánkban ma már csak tankönyvből ismert betegség. Az egyik védőnő visszaemlékezéseiből idézzük a következőt. , ,A trachoma nehéz probléma. Sokszor reménytelennek gondolom. A sommások új fertőzést hoz­nak, sok a récidiva. Nehézségeket okoz a nép indolenciája. A fertőzésben nem tud hinni. Ezt a kérdést az iskolában a tanulókkal igyekszem megértetni, hogy van baktérium és fertőzés. ' ' [3] „Borsodszemerén a trachoma fő fészkén naponta 300 körül volt a jelentkezők száma. " [12] A JÓ IVÓVÍZELLÁTÁS A falu jó ivóvízellátásának a megoldásában a védőnők szerepe inkább csak a hiányok jelzésére korlátozódott. „A lakosság ivóvíz ellátása nem mondható kielégítőnek, a víz sem a legjobb, mert egyrészt sok feloldódott sót tartalmaz, másrészt pedig a nyitott kutak legnagyobb része a szűk, kicsiny udvaro­kon a trágyagödörtől nem lévén elég távolságra, azoktól könnyen beszennyeződnek. Ezen az álla­poton a község elöljárósága igyekezett segíteni azzal, hogy a gödöllői egészségügyi mintajárás se­gítségével két mintakutat állított fel a községnek könnyen hozzáférhető helyén, amit napról-napra mind többen vesznek igénybe. Felmerült már az artézi kut létesítésének kérdése is, de sajnos anya­gi okok miatt lehetetlen. " [9]

Next

/
Oldalképek
Tartalom