Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)

egy szövegezett részből, a vendégforgalomból és a meteorológiai észleletekből. A gyógyhelyekre és a fürdőkre vonatkozó válaszok: az új építkezések és beruházások; az évi bevételek és felhasználásuk; a fürdőorvos vagy működő magánorvos és a kisebb fürdők alkalmi orvosainak neve; a törvényhatósági tisztiorvosi vizsgálatok száma és időpontja; a ragályos betegségek és az izolálásra történő intézkedések; a fürdőbiztos neve; egyéb közegészségügyi vagy balneológiai ügyek. Az ásványforrásra vonatkozó válaszok: a foglalás és a befedés szabályszerűsége; a természeti tulajdonságok és a vízhőmérséklet ingadozásai; vízelemzés ténye vagy nemléte; új források bejelentése. Végül a kereskedelmi forgalomban lévőkre vonatkozóan a szétküldött palackok száma; az új befektetések és az új forrásfoglalások; az ásványvíztöltés és dugaszolás szabályainak betartása; egyéb minőségi és mennyiségi adatok. A rovatos kimutatás a forgalmat összegezi: az állandó (1 hét vagy annál több idő) és az ideiglenes (1 éj vagy 1 hétnél rövidebb idő) tartózkodás. Állandó vendégeknél a nemek és honosság szerinti felosztás, illetve a gyermekek — 15 év alattiak — külön tüntetendők fel. A meteorológiai észleletek (13. pont) alatt a budapesti fürdők kivételével, valamennyi fürdőhely meteorológiai megfigyelései értendők. Külön űrlap szolgál a klimatikus gyógyhelyek (II. minta), és egy másik (III. minta) a többi fürdő adatközlésére. A klimatikus gyógyhelyekre — a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok mellett — a szél irányára és erejére, az átlagos ózontartalomra és a rendkívüli időjárásra vonatkozóan (zivatar, vihar, földrengés stb.) is kérik az adatokat. A forrásfoglalás és az ásványvizek kezelésére nézve (III. pont) az 1876. évi XVI. tc. 107. §. alapján a következő rendelkezés érvényes. Az ásványvizek a töltés, a dugaszolás és a kezelés szerint három osztályba soroltatnak: ásványvíz (élvezeti cikk), gyógyvíz (szabad gázokat, szénsavakat nem tartalmaz) és a szabad gázokat tartalmazó vizek. A kereskedelmi forgalmazás alapfeltétele a tiszta palackok vagy zománcozott agyagkorsók használata. A gyógyvizek dugaszolása előírásszerűen csak dugaszológéppel; a gáztartalmú ásványvizek palackozása keskeny nyakú üvegben, elsőrendű parafa dugóval és a töltési év beégetésével történhet. Az üvegek ónlemezzel zarándok, a keserűvizek kivételével. Az edények tetejére kerül a forrásnevet és a töltés évét tartalmazó pecsét. Az ásványvizek osztályozása és forgalmazása kizárólag a belügyminisztérium engedélyével történhet és a gyógyvizek meghatározására csakis a vegyelemzés adatainak bemutatása alapján kerülhet sor. A forrás foglalásáról és befedéséről a szigorú higiéniai előírások betartásával a fürdőtulajdonos köteles gondoskodni. Elszigetelő anyagként használhatnak égetett agyagcsövet, veresfenyőt, betont, de fémet nem, mivel az utóbbi gyorsan korrodálódik. A forrás foglalásakor tanácsos egy szakértő forrástechnikus felkérése. A forgalomban lévő ásványvizek állandó hatósági ellenőrzés alatt vannak. Hieronimy belügyminiszter elrendelte a Körrendelet azonnali szétküldését az illetékes törvényhatóságok útján a fürdők és ásványvíz-tulajdonosok részére. A jelentéseket az intézetnek vagy a forrás kezelőjének, valamint a főorvosnak az aláírása hitelesítette. Chyzer személyesen felügyelt a rendelkezés rögtöni hatálybalépésére, betartásának ellenőrzésére. Alig egy hónappal később, július 18-án utasított el egy forrásvíz-forgalmazási kérelmet, mivel a nevezett Csík vármegyének a használathoz nem volt hatósági engedélye.

39 Fürdőengedélyezés ügyében 1894. május 7-én arról tájékoztatott, hogy a vízgyógyintézet vagy gyógyfürdő elnevezéséhez szükséges belügyminisztériumi engedély csak az 1876. XIV. tv. 100. §-ban előírt feltételek alapján adható.

40 Ez év október 5-én Bihar vármegye gyógyfürdő-alapítási kérelmét azzal utasította vissza, hogy nem igazolta a fürdőtörvény gyógyfürdőre vonatkozó feltételeinek meglétét.

41 39 Chyzer K. 40 Chyzer K. 41 Chyzer K. i. m. (26. lábj.) 470. sz. 749. Uo. 536. sz. 861. i. m. (26. lábj.) 545. sz. 885—886.