Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)
A több évtizedes következetes propaganda eredményeként az utóbbi években a fürdőhelyek forgalma többszörösére emelkedett. Az 1876. évi XIV. tc. és az 1893-ban kibocsátott körrendelet közötti időszakban legalacsonyabb az 1878. évad forgalma volt: összesen 21 808 gyógyvendég. Az 1887. évi 63 641 látogató 1892-ben hirtelen megkétszereződött: 132 048 fő, 1893-ban pedig 135 834 fő. 42 A fürdőügy megnövekedett jelentőségét bizonyítja az is, hogy míg az Országos Közegészségügyi Tanács tagjainak sorában 1868-ban nem szerepelt fürdőügyi szakember, addig 1893-ban ha nem is rendes, de három rendkívüli taggal képviseltette magát e szakterület. 43 Nem jelentéktelen ez a képviselet, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy egyes szakmák (ipari és kereskedelmi egészségügy, hajózási egészségügy stb.) egyáltalán nem képviseltették magukat vagy olyan fontos terület mint például a törvényszéki orvostan csak egy rendkívüli taggal vett részt a tanácsban. A fürdőügy a kórházügy színvonalára emelkedett: hasonlóképpen 3 rendkívüli tagján kívül 1 rendes taggal. Chyzer Kornél a közegészségügy és a fürdőügy megszervezésében kifejtett tevékenységéért 1897-ben miniszteri osztálytanácsosból címzetes miniszteri tanácsossá lett. Megkezdte Hieronymi belügyminiszter megbízásából az egészségügyi törvények és rendeletek összeállítását 1854-ig visszamenően, az 1. kötet már 1894-ben napvilágot látott. 44 A fürdőtörvény következetes alkalmazása, amelyben Chyzernek ilyen jelentős szerep jutott, a magyarországi fürdőügy soha nem álmodott fejlődéséhez vezetett. Az artézikút-fúrások, a budai keserűvizek felfedezése és a fürdőügyet meghatározó tényezők: az ásvány- és gyógyvízelemzések, az ásvány- és gyógyvízüzemek, a gyógyintézetek mellett a XIX. század végétől a budapesti gyógyfürdők: a margitszigeti Ybl-fürdő, a nádorszigeti fürdő (a Széchenyi fürdő elődje), a Lukács, Gellért és Rác fürdő újjáépülése, végül a fürdőügy közigazgatásilag történő rendezése Magyarországot a két világháború között fürdőnagyhatalommá tette. Budapest 1934-ben elnyerte a „fürdőváros" címet. Ekkor a fővárosnak 10 kiépített gyógyfürdője, 8 nagyméretű termális nyitott fürdőmedencéje, 9 termális gőzfürdője és 400 budai keserűvízforrása volt és a napi vízhozama majdnem 60 millió liter. 45 Az első Fürdőügyi Nemzetközi Kongresszus résztvevői 1937-ben személyesen győződhettek meg erről, s ezért lett Budapest a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetség székhelye. 46 Chyzer Kornél balneológiai tevékenysége önmagában is elégséges lenne egyetlen életmű számára. Ő azonban nemcsak orvos és természettudós, majd mint egészségügy-szervező, a balneológia ügyének is lelkes támogatójaként előkészítette és megteremtette a fürdőügy fejlődésének feltételeit. Kortársai halálakor tisztán látták életművének jelentőségét. így emlékezett meg róla Schächter Miksa halála után néhány nappal, valamint Bíró Lajos és Udránszky László. Az elhangzott emlékbeszédekért a miskolci vándorgyűlésen alapított Chyzer-emlékérmet elsőként Bíró Lajosnak, máVarga L.: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében. Comm. Hist. Artis Med., Suppl. 1. (1962), 87. Varga L.: Uo. 109. Henszelmann A.: Chyzer Kornél dr. emlékezete (1836—1909). Népegészségügy, 1943. 1. sz. 15. Vida M.: i. m. 58—59. Dr. Chyzer Kornél emlékének megörökítésére alapított „Chyzer Kornél emlékérem" alapító oklevele és szabályzata. Vándorgyűlések munkálatai... Miskolc, 1911. 12—13. Schächter M.: Dr. Chyzer Kornél. Gyógyászat, 49. évf. 39. sz. 1909. szept. 26. címlap. Bíró L.: Dr. Chyzer Kornél emlékezete (1836—1909). Vándorgyűlések munkálatai... Miskolc, 1910. 68—74. Undránszky L.: Az orvos általános természettudományi műveltsége. Vándorgyűlések munkálatai... Veszprém, 1913. 71—84.
