Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)

CHYZER KORNÉL (1836— 1909) ÉS A MAGYAR FÜRDŐÜGY REFORMJA* /\ történelem és az egyén érdekei gyakran kerülnek szembe egymással és kényszerítenek bennünket terveink, céljaink megváltoztatására, szolidabbnak tűnő megoldásokra és nagy erőfeszítésekre. Chyzer Kornél, aki 1860-ban megpályázta a megüresedett egyetemi természetrajzi tanszéki állást és a Bach-korszak ,,kamarillái" nem neki, az első jelöltnek ítélték oda a professzori címet, új területet, új pályát kellett hogy válasszon. így e vélt sikertelenségnek köszönheti a hazai balneológia, hogy Chyzer legjelesebb úttörői sorába emelkedett. Olyan kiváló orvosszervezőt tisztelhetünk benne, aki méltó helyen áll Markusovszky Lajos és Johan Béla között az elmúlt másfél évszázad egészségügyének szervezésében. Első méltatója, Bíró Lajos az Orvosok és Természetvizsgálók 1910-ben megtartott vándorgyűlésén, emlékbeszédében utalt arra, hogy a természettudósnak induló Chyzer hogyan kamatoztatta balneológiai működése során természettudományi ismereteit, hogyan kapcsolta össze a fürdőügy és az ásványvízkutatás, illetve a klimatológiai vizsgálatok problemetikáját

1

. Az orvosi és a szülészmesteri oklevél birtokában, majd a bécsi egyetemen megszerzett tanári diplomájával, végül az egyetemi katedra visszautasítását követően megtért szülővárosába, Bártfára, ahol mint a város fizikusa és Bártfafürdő fürdőorvosa 1861—1869 között gyakorló orvosként működött. A kétféle feladat: a tisztiorvosi hivatal ellátása és a fürdőorvosi praxis jó alkalom volt arra, hogy az egészségügy megszervezésének sürgető szüksége mellett felismerje a magyarországi fürdőügy mostoha körülményeit, ám nagyfokú jelentőségét. Balneológiai gyakorlati és elméleti munkásságának tapasztalatai későbbi egészségügyszervezői munkakörében jelentős szerepet kaptak, amikor 1893—1909 között a belügyminisztériumban, az egészségügyi osztály vezetőjeként az ország hivatalos orvosvezére, protomedikusa volt. Állását Bártfa városi fizikusaként 1861-ben foglalta el, egyben ellátva a városhoz tartozó Bártfafürdő kinevezett fürdőorvosi funkcióját is. Az első szezon tapasztalatait már 1862 elején összegezte a Gyógyászat című folyóiratban

2

. A ,,Tudósítás a bártfai fürdőről s különösen az 1861-iki idényéről ' ' az orvostársadalom részére ismertette a fürdőintézetet, a forrásvizeit vegyelemezte, de legfőként a fürdőtulajdonosok figyelmét kívánta felkelteni. A szerző Carl Hauer bécsi orvos által 1858-ban elvégzett korszerű vízelemzés publikálásával, a bártfai forrásvizeknek az európai fürdőhelyek vizeivel történő összehasonlításával fel akarta hívni a közvélemény figyelmét a bártfai vasas-szénsavas ásványvíz nemzetközi jelentőségére. Természetesen annak, hogy a külföldi fürdőhelyeket rendszeresen látogató hazai közönség a magyarországi fürdőket részesítse előnyben, komoly alapfeltételei vannak: felzárkózás a nemzetközi élvonalhoz! Fontos továbbá az is — jelentette ki Chyzer —, hogy az orvosi szakirodalomban a balneológiának rangja, tekintélye legyen: „orvosi irodalmunkban a fürdészet még nem vergődött a megérdemlett elterjedésre, mit mindnyájunknak sajnos elkeli ismernünk". Bártfafürdő modellül is szolgálhat a XIX. század közepén a magyarországi fürdőügy helyzetét illetően. A virágzó fürdőidények hanyatlása a magyar szabadságharc bu* Születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen elhangzott előadás. 1 Bíró Lajos: Chyzer Kornél emlékezete (1836—1909). Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Miskolcon tartott vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Miskolc, 1910. 68—74. lásd: Vándorgyűlések munkálatai... Chyzer K.: Tudósítás a bártfai fürdőről s különösen az 1861-iki idényéről. Gyógyászat, 1862. 124—127., 146—147., 238—241. önállóan: Pest. 1862. VIDA MÁRIA