Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)

kása után, az 1840-es évek végén következett be, mivel az akkori politikai helyzet természetesen a fürdőügy fejlődésének sem kedvezett. E mellett azonban a magyarországi fürdők elnéptelenedésének, s ezzel párhuzamosan a külföldi fürdőhelyek látogatottságának oka a hazai propaganda teljes hiánya, a közlekedési viszonyok elégtelensége, s legfőként a fürdőhelyek elmaradottsága, felszerelésének korszerűtlensége volt. Bártfafürdő fejlesztése 1858-ban kezdődött el, amikor három évre Dessewffy Albert, Bánó Miklós és Kloch bérbe vették. Ekkor épült ki a fürdő, ekkor végezték el a korszerű vízanalitikát, végül a közlekedési viszonyok is javultak. Chyzer működésének első évadjában, 1861-ben 34 városi épületbe vezették be közvetlenül a meleg és a hideg forrásvizet csöveken keresztül. A vendégek rendelkezésére 44 bérházban 260 lakószoba 81 fürdőszobával állt. Ez a szám 1868-ra — 7 év alatt — 45 épületre, benne 37 szobával és 90 fürdőszobával, növekedett, vagyis összesen 116 szobával bővült. A bérlők kezelésében működő főkonyha étrendjét Chyzer Kornél személyesen felügyelte, ahol az ő diaetetikai előírásai szerint főztek. Az 1861. évi szezonról írott beszámolójának lényege az alapvető szemléleti változás szükségessége a hazai fürdőzés gyakorlatában, mert ,,a nagyszámú vendég egyrésze inkább mulatni vágyókból, mint betegekből állott", ez utóbbiak is főként lengyelek voltak. A fürdővendégek száma 479, az ásványvízfürdőket mintegy 7000 alkalommal használták. A fürdőorvos hatáskörét jelentősen befolyásolta a háziorvosi vagy a lakhely szerinti rendelőorvosi tanácsadás, amely gyakran a beteg állapotának rosszabbodásához vezetett. Elsődleges feladat tehát a fürdőorvos felelősségének és rangjának emelése érdekében az, hogy a fürdőgyógymód előírásait az ő hatáskörébe utalják és rábízzák a kezelés módját. Hogy Chyzer milyen nehéz feladatra vállalkozott e tervével, bizonyítja, hogy az első évad után a város felmentette fürdőorvosi tisztsége alól, s azon túl — miként írja — nem hivatalos magánorvosi minőségben adhatott rendeléseket a fürdőhasználatra vonatkozóan. A propaganda elsődleges eszköze a folyóirat, ennek a jelentőségét felismerve Chyzer Kornél és Orzovenszky Károly (1815—1876) balatonfüredi fürdőorvos kollégája szerkesztésében megszületett az első balneológiai hetiközlöny, a Fürdői Lapok, alcíme: ,,A gyógy- és fürdőhelyek, fürdői társas élet és a természettudományok köréből, a nagyközönség számára". A kiadó-tulajdonosok és társszerkesztők a törvényszéki vegytan egyetemi tanárát, Felletár Emilt (1834—1917) kérték fel felelős szerkesztőnek. A lap sajnos csupán egyetlen szezont ért meg, 1868. május 18-tól szeptember 7-ig, mert a remélt anyagi támogatást — a fürdőtulajdonosok és a fürdővendégek érdeklődése híján — nem tudták megszerezni. A kiadási költségeket részben az előfizetési díjakból, részben a hirdetések révén befolyt összegekből szerették volna fedezni. A lap célját az olvasókhoz intézett szerkesztői felhívásban fogalmazták meg: a hazai gyógyfürdők érdekeinek emelése! Ennek eszköze a közvélemény érdeklődésének felkeltése a magyarországi fürdőhelyek ismertetésével. A fürdők funkciója az elpuhult polgárosult életforma felszámolása, a testedzéssel járó prevenció, másrészt a betegek gyógyulásának tényleges elősegítése. A szerkesztők külön fordultak a fürdőigazgatóságokhoz a rendszeres tájékoztatás kérésével. Utoljára a nevezetesebb fürdőhelyek vendégnévsora is talán arra csábíthatja a külföldre járókat, hogy a társaság miatt a hazaiakat válasszák. A hetilap önálló rovatai az alábbiak: 1. Fürdői rajzok (fürdők története és jelenlegi helyzete, jelentős eseményei); 2. Tárca: „Főleg hölgyek számára írt tanulságos és élvezetes közlemények", miként Széchenyi István is hitte, számítva a nők érdeklődésére; 3. A fürdői élet köréből (aktualitások, szezonnyitások, programok); 4. Fürdői újdonságok (rövid hírek az új beruházásokról, hazai és külföldi szenzációk, hírek, például József főhercegnek a margitszigeti fürdőre tett anyagi támogatásáról); 5. Könyvészet (újonnan megjelent balneológiai művek); 6. Fürdővendégek névsora; 7. Hirdetések (fürdőszezonok kezdete, ásvány- és savanyúvízreklámok, vegyes egyéb hirdetések). A Fürdői rajzok rovat közölte 3 folytatásban Chyzer Kornél ,,A Bártfai fürdő múltja, jelenje