Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szállási Árpád: Chyzer Kornél, a közegészségügyi jogalkotó
434. sz. rendelet előírja, hogy ortodox izraelitáknál a rituális circumcisiót a hitközségi orvos jelenlétében végezzék. A törvény meghagyta vallásszertartásos ügynek, csak a közegészségügyi kívánalmakat írta elő, az Orsz. Izr. Iroda jóváhagyásával. E kötetbe sok minden bekerült, ami az előzőből kimaradt, a circumcisio is ide tartozik. (Ha egy állam egy vallás rituális szokását törvénybe iktatja, a jogegyenlőségét tisztelhetjük benne.) A kriminalisztika után nagy teret kap a vízjogi törvény (kútfúrás, csatornázás, balneológia), amely a 90-es években vált különösen időszerűvé. Visszatérő tárgy a betegsegélyző társpénztárak működésének szabályozása, most már havonkénti statisztikai kimutatásokkal. A Belügyi Közlönyt és az Egészségügyi Értesítőt 1896-ban összevonták a következő fejezetekkel: 1. Közigazgatási; 2. Anyakönyvi; 3. Rendészeti; 4. Egészségügyi, mivel ez utóbbi még hosszú ideig a belügyi tárca keretébe tartozott. A millennium évében a statisztikai hivatal népmozgalmi űrlapokat bocsátott ki. Egyre kedvezőtlenebb demográfiai helyzetünket az orvosok mindig különös hangsúllyal értékelték. Nem a cipszer eredetű Chyzer Kornél lelkén szárad, ha a millennium mámorába szédült minisztereket (a Mikszáth tollán megörökített tisztelt Alsó- és Felsőházat) a statisztika könyörtelen adatai nem tudták kijózanítani. A szaporodó vasutak, a növekvő forgalom megkövetelte, hogy a határokon egészségügyi állomásokat szervezzenek. Jelentősége például a száj- és körömfájásnál még a gépek korszakában is óriási. Hát akkor, midőn több volt a pata, mint az autógumi. Egyezmény született AusztriaMagyarország és Olaszország között a vagyontalan betegek kölcsönös ingyenápolásáról. Amelynek az Itáliába került festőművészjelöltek látták a legtöbb hasznát. Ki gondolná ma, hogy 1892-ben még a gőzcséplőgépek körüli óvó rendszabályokat is törvénybe foglalták, miként fokozatosan ellenőrizték a népiskolai épületek szabványkövetelményeinek betartását is. A bujakórosok kényszergyógykezelésére ingyen medicina járt, a receptekre a valódi diagnózis nem volt felírható, csak ilyen formában lues esetén, hogy „morbus specificus". A lelencügy, a bábaügy, a kegydíjügy és a Vöröskereszt ügye megannyi paragrafus, ha nem is volt azt könnyű egy Lajtán inneni társországban betartani. Pl. a kenderáztatók levét tilos volt a folyókba bocsátani. Látszólag nem nagy ügy. Ám aki látta például a Kraszna Szatmár megyei szakaszán a kenderáztatók sötét és bűzös leve nyomán a nyár végi teljes halpusztulást, az tudja igazán felmérni az ilyen, látszólag apróbb részletek jelentőségét. Persze minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle, vagy amennyire respektálják. Chyzer korában komolyan vették a törvényt. A III. kötet, amely az 1900—1905 közötti periódust foglalja magába, 21 törvényt és 138, a már minisztériumok által kibocsátott egészségügyi rendeleteket tartalmazza, jelezvén, hogy a századelő szociális kívánalmait már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ez volt az utolsó kötet, amelyet Chyzer Kornél szerkesztett. A következőt Kampis János, majd az V—IX. kötetet Atzél Elemér népjóléti és munkaügyi miniszteri titkár. Mindig feltüntetve, hogy „megindította a belügyminiszter megbízásából Chyzer Kornél miniszteri tanácsos". Még 1939-ben is, amikor a derék szervező már három évtizede a föld alatt pihent. Az 1900. évi XVI. törvénycikk új fejezete „a gazdasági és cseléd-segélypénztár", amelynek tagja lehetett minden 14. életévét betöltött, de még a 34. évét meg nem haladott cseléd. A munkaadó a tagdíjhoz köteles anyagilag hozzájárulni, de azt a cseléd béréből nem vonhatja le. Az állami támogatás is jelentős. A beteg keresőképtelenségét a pénztár orvosa állapítja meg, megfelelő díj ellenében. Mivel ez a beteget terhelte, egészség esetén nem állt érdekében pénzért magát vizsgáltatni. Elgondolkodtató ez ma is! Igaz véglet volt, ám azóta jó honi szokás szerint a másik végletbe estünk át. Tehát Chyzer Kornél biztosítástörténeti szerepe is jelentős. Véleményünk szerint a három pólus (munkáltató, munkás, orvos) közötti feszültséget sikerült a törvény tekercseinek közbeiktatásával a minimálisra csökkentenie. A rendelet szabályozta a magánorvoslási díjazást I., II., III. és IV. kategória szerint. I. fokozat,