Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szállási Árpád: Chyzer Kornél, a közegészségügyi jogalkotó

ha az orvos a saját lakásán ad tanácsot. AII. és IV. közötti kategóriába a távolságtól a beavatkozásig minden költság beszámítható. Díjtétel szempontjából egyedül Budapest tartozott teljesen az első fokozatba. Debrecen, Kolozsvár és Sopron a II. fokozatba, a többi város Aradtól Szegedig a III. fokozatba, a megyék pedig a távolság miatt a IV-be. 1901-ben terhességtanácsadási törvény is született. Továbbá a „malária elleni intézkedések tárgyában" a főbb járványfészkeket jelentő szúnyogtanyák, azaz mocsarak lecsapolása, valamint a betegeknek ingyenkininnel való ellátása. Cséplő- és szecskavágó gépeknél az alkalmazottakat a munkaadónak kötelessége volt biztosítani. Ha ezt nem tette meg, akkor is minden költség reá hárult. Még akkor is, ha az alkalmazott szegte meg az óvó rendszabályok valamelyikét. 1902-től egységesítették a betegfelvételi lapokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Névtelen beadványokkal hivatalosan nem foglalkoztak. Csak akkor, ha valami alapos gyanút láttak felmerülni. A cséplőgépeknél az elsősegélyláda tartalmazonn: Esmarch-pólyát, Vblkmann-sínt, 100 g. tiszta borecetet, kötszerollót, kellő mennyiségű steril kötszert. A gépésznek kötelessége volt elsősegélynyújtó tanfolyamot végezni. A fentiekből kitetszik: hazánk agrárjellegű ország volt, így törvényeink is a cséplőgépek, gőzmalmok körüli egészségügyi teendőkkel, de még a hajóorvoslással is többet foglalkoztak, mint például a bányászattal, vagy egyéb ipari balesetekkel. A magyarázat: a bányáknak saját társpénztáraik szabályozták a teendőket, kártalanítást stb. 1905-ig, míg Chyzer Kornél szerkesztette az egészségügyi törvényeket. Szomorú sorsa kicsiny népünknek, hogy ez a derék orvos hivatalának utolsó éveiben legtöbbet az 1904-ben kiadott kivándorlási törvény egészségügyi részével kénytelen foglalkozni. Tisza István kormányának a Cunard Steam Ship Company irodájával volt szerződése, amely Fiumétől New Yorkig hajóztatta az Újvilágba igyekvő magyarokat. Sekély vigasz, hogy „titkos ügynökök nem működhettek", és Tisza hatalmilag letiltotta a Brazíliába való kivándorlást. A hajók csak egészséges egyéneket szállíthattak. Vagyis a legértékesebb munkaerőket. Ráadásul ha a hajón baleset, vagy valami rendkívüli esemény történt, a kirendelt hivatali személyeket (orvos, tisztviselő) a Steam Ship Company nem volt köteles napidíjjal ellátni. Kaptak viszont a kivándorlók 10% alkoholtartalomnál szigorúan nem gyengébb 3 dl bort. A gyermekek csak „orvosi rendeletre". 1904-ben kötelezővé tették , ,az elsőfokú közegészségügyi hatóságok szakközegeinek az iparfelügyelők által megejtendő gyárvizsgálatoknál való közreműködését ' '. Tehát bevonult a gyáriparba az egészségügy, miközben a lakosság igen értékes része kivándorolt. Chyzer Kornél aligha mondhatott volna ellent a „vasakaratú" Tiszának. Legfeljebb emberi körülményeket akart biztosítani az új hazát keresni kényszerülőknek. Chyzer ekkor már közel járt a hetvenedik életévéhez. A nekrológok szerint a sors kegyesnek bizonyult doktorunkhoz: hirtelen hunyt el 1909. szeptember 21-én. Olyan ember volt, aki tartalmat és értelmet adott a papírmunkának. Az akták mögött is mindig orvosember maradt akár Bécsben, akár Bártfán, akár Budapesten. A fentiekből kitetszhet, Chyzer-formátumú szervezők ritkán születnek. Előtte Markusovszky, utána Johan Béla rendelkezett hasonló képességekkel. így nemcsak a „hivatalban", de orvostörténeti jelentőségét tekintve is közöttünk a helye. ÁRPÁD SZÁLLÁSI M. D. Head Physician H—2500 Esztergom Monteverdi u. 4.