Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tóth Béla: Orvosírók Debrecenben a 18. században

lapján megfigyelt kóreseteket ír le. 1756 végén hazatér, s a Helytartótanács rendelete alapján kiállóit újabb vizsgák után 1757 áprilisában engedélyt kap a magyarországi működésre. Debrecenben telepszik le, először mint magánorvos, 1768-tól pedig mint a város tisztiorvosa tevékenykedik. 1760-ban megnősül, s még az évben megírja „Kisded gyermekeknek nevelésekről rövid oktatás" c. munkáját. A John Locke angol filozófus tanításai után készült könyvecske valójában az egészségre nevelésről szól, többek közt a gyermekhalandóság csökkentése erdekében. Ma is helytálló tanácsokat olvashatunk benne. Ov a gyermekek elkényeztetésétől, töltse a gyermek a nap jelentós részét szabad levegőn, ne öltözködjön túl melegen stb. Vigyázni kell a helyes táplálásra (szoptatás). A kön} v végen pedig „az egészségnek fenntartására szükséges Regukf'-ksA foglalja össze tömör mondatokban. Már e munka ajánló soraiban is megemlíti, londoni tapasztalatai alapján a bábaképzés szükségességét. E cél érdekében aztán rövidesen (1766) kiadja Bábamesterségre oktató könyvecskédét. A könyv valójában átdolgozás Krantz Henrik Nep. János bécsi orvostanár munkájából. Weszprémi ugyanis Krantz művét a hazai viszonyokra alkalmazza, s érződik rajta a londoni korházakban szerzett gyakorlat. A 178 nyolcadrétű lapból álló könyv végén 17 fametszetű ábra szolgálja a jobb megértést. Ezeket „Jos Endrédi fecit". A könyv anyagát a debreceni bábák számára kötelezővé tette a tanács, Mária Terézia pedig 1767-ben nagy értékű, gyémántokkai kirakott aranyéremmel tüntette ki érte a szerzőt. Ennek elnyerését még sírkövére is felvésték Legnagyobb műve azonban, amely nevét a köztudatban máig fenntartotta s 1960—70 között újból, magyar fordítástól kísérve, megjelent, a Succincta Medicorum Hungáriáé et Transylvaniae Biographia, mely négy vaskos kötetben 1774-től 1787-ig jelent meg első ízben. A nagy műben Weszprémi mintegy 400 magyar orvostudós életadatait, műveit tárja elénk szorgalmas, pontos •tdatgyűjtő munka nyomán. A könyvben szereplő személyeket nem oklevelük, hanem tevékenységük alapján minősíti orvosnak, így kerül a sorba többek között Arvai Bethlen Kata. Munkásságuknak nem csupán orvosi részét veszi figyelembe, ami helyes is egy olyan korra vonatkozóan, amelyben a szaktudományok még nem különültek el. így aztán a lexikon egy általános magyarországi tudománytörténeti művé szélesedik, annál is inkább, mert Weszprémi az egyes művek ismertetését, az azokhoz fűzött jegyzeteket, kiegészítéseket valóságos kis értekezéssé fejleszti nem szólva az egykorú források (például üdvözlő v. halotti versek) közléséről így a munka a címben megjelölt területen messze túlhaladva valóságos művelődéstörténeti lexikonná szélesedik. Megszületett a nagy mű, a lexikális hajlamú 18. század legnagyobb magyar alkotása, megőrizve az életrajzi, könyvészeti, nyomdatörténeti adatok sokaságát, olyan adatokat, melyek, mára elsüllyedtek, elkallódtak volna. A nagy munkát Weszprémi saját költségén nyomtatta ki, s gazdag pártfogó helyett „Genio litte'•a ri um et patriae' ajánlotta Ez a hajlam, indíttatás vezette más jellegű munkáiban is. a Magyar Országi öt különös Elmélkedések (1795), s a Luctus Pannoniae-bm, mely egy éven bélül két kiadásban jelent meg (1798. 1799), s melyben a mohácsi veszedelem után Krakkóban megjeleni igen ritka nyomtatványt ad újra kortársai kezében. Közben magyarra fordította Edward Wood angol lelkész művét Gazdaember könyvecskéje címmel (1766). írt még verses krónikát magyarul királyainkról (1752). s több verset latinul. Ezek közül az utolsó (Cantio Cygnea) néhány sora magyarul így hangzik. ím, már hív a halál, s mocsaras Tócó vize mellett Hattyúként zengem én is e gyászdalomat : Búcsúzik tudományától Weszprémi, az orvos. Krisztus már te lesz.el Üdvözítőm egyedül. (szerző fordítása;