Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Zboray Bertalan — Csanád Vilmos: Adatok a budai és pesti gyógyszerész-grémium történetéhez
ADATOK A BUDAI ÉS A PESTI GYÓGYSZERÉSZ-GRÉMIUM TÖRTÉNETÉHEZ r\.z egészségügy rendezéséről szóló több mint százéves — de több vonatkozásban ma is érvényes — 1876. évi XIV. törvénycikk határozottan kimondta, hogy a gyógyszertár az állam felügyelete alatt álló közegészségügyi intézmény, s mint ilyen nem tartozik az ipartörvény hatásköre alá. Intézkedett az állam felügyeleti jogáról, a gyógy szertár-tulajdonos felelősségéről. Lehetőséget adott a személyes jogosítvány átruházására, s kimondta, hogy a tulajdonos elhalálozása esetén a haszonélvezet az özvegyet, illetőleg a kiskorú gyermekeket illeti meg. A törvény nem rendelkezett a gyógyszerészek érdekképviseletének kérdésében, illetve mellőzte az Országos Egyesület memorandumában javasolt gyógyszerészi kamara kérdését. így érthető, hogy a törvény megjelenése után a már korábban létrehozott két érdekképviseleti szerv működött tovább: az ország egész területére kiterjedő hatáskörű Magyarországi Gyógyszerész Egylet, amelynek alapítási éve 1872, valamint a Budapesti Gyógyszerész Testület, amely a budai és a pesti testületek (korábbi nevükön Grémium) egyesüléséből jött létre. A két múlt századbeli testület működését, illetve a működést bizonyító adatokat kívánjuk a továbbiakban ismertetni. Amikor 1897-ben az említett országos egylet 25 éves jubileumát ünnepelte, Schédy Sándor 1 a ,,Gyógyszerészi Hetilap" szerkesztő-tulajdonosa kapott megbízást az Egylet addig lefolyt éveinek története megírására. Schédy e munkájában a korábbi időkről is tesz említést: ,,.. .a rendi képviselet már az 1816. évben szóvá tétetett ugyan, mindamellett társulási hajlam az 1833. évben nyilatkozott meg határozottabb alakban...". Ugyanis 1833. év nyarán Pest és Buda városok gyógyszerészei körlevelet intéztek kartársaikhoz felszólítván őket, hogy jelenjenek meg október 15-én Pest városában, hogy együttesen beszéljék meg teendőiket. Schédy munkájában beszámol a gyűlésről, felsorolja a megjelenteket, ezek közt említi Rath Józsefbudai és Székely Károly pesti senior (elnök) nevét. így tehát bizonyosra vehető, hogy az említett időben már Budán is, Pesten is volt gyógyszerészi egyesülés. Baradlai János és Bársony Elemér 2 gyógyszerészek századunk elején írt munkájukban ezt írják:,, ... a Budapesti Gyógyszerész Testület feljegyzései szerint az alakulás időpontja az 1809. év, e dátum azonban okmányilag nem bizonyítható..." Baradlai még azt is megemlíti, hogy az Országos Levéltárban sem talált a Testület alapítására vagy működésére vonatkozó iratot. A gyógyszerésztörténet neves kutatója és gyógyszerésztörténeti könyvtárunk névadója, Ernyey József is foglalkozott az Egyesület történetével a század elején. A Gyógyszerészi Hetilapban megjelent dolgozatában említi, hogy a Helytartótanács 1816-ban a gyógyszerészek „előszervezkedését" feltételesen jóváhagyta. Hogy milyen akadályok merültek fel, nem tudjuk, de a tervet elnyomták, és újabb 17 évre volt szükség, míg az országos egyesület terve újból előkerült. Ernyey nem tesz említést a kezdeményező gyógyszerészekről név szerint, s így feltehető, hogy az alább ZBORAY BERTALAN — CSANÁD VILMOS 1 Schédy Sándor: A Magyarországi Gyógyszerész Egylet 25 évi története. Bp. 1897. 5. 2 Baradlai János — Bársony Elemér: A magyar gyógyszerészet története. Bp. 1930. I. köt. 38.
