Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Zboray Bertalan — Csanád Vilmos: Adatok a budai és pesti gyógyszerész-grémium történetéhez
ismertetendő okmányokkal nem találkozott, mert azok a Budapesti Gyógyszerészi Testületnél — és nem az Országos Levéltárban — voltak letéve. 3 A Semmelweis Orvostörténeti Levéltárban őrzött és a ,,Budai grémium iratai ' ' felirattal ellátott köteg lapjait időrendbe szedve, s az adatokat nyilvánosságra hozva reméljük, hogy a továbbiakban sikerül az említett két testület múlt századbeli működésére fényt deríteni. Az iratok korábbi sorsáról csak annyit említünk, hogy 1950-ben a gyógyszertárak államosításakor megszüntetett két gyógyszerész egyesület könyvtárát Halmai János professzor vette át, és szállíttatta az egyetemre azzal, hogy a több ritkaságot tartalmazó gyűjteményt gyógyszerésztörténeti előadásaihoz fogja felhasználni. Az átvételkor akadhattak rá az említett régi, részben latin, részben német nyelvű iratokra. Az egész köteg később, a professzor halála után került hozzánk, az ekkor még az Orvostudományi Egyetem épületében (Üllői út 26.) működő Ernyey József-könyvtárba, majd később a Semmelweis Orvostörténeti Levéltárba. A köteg több száz eredeti levelet — eredeti aláírásokkal és több helyen viaszpecséttel —, a Helytartótanácstól érkezett rendeletek másolatát és a gyógyszerész-senior (elnök) körlevelét tartalmazza. Az iratok kézzel írt sorszámozása valószínűvé teszi, hogy ezek az akkori elnök irattárát képezték. Igyekeztünk kiválogatni és időrendbe állítani azokat az iratokat, amelyek bizonyító erejűek lehetnek abból a szempontból, hogy a korabeli gyógyszerészek már a XIX. század elején a céhekhez hasonló egyesülést alkottak, közös ügyeik elintézésére és érdekeik védelmére. (Az eredeti számozást zárójelben közöljük.) A legkorábbi irat egy 1815. november 16-án kelt másolat a budai tanács ülésének jegyzőkönyvéből. Érdeklődésünkre azért tarthat számot ez az irat, mert benne a tanács meghagyja a városi orvosoknak, hogy a budai grémium patikáit Szeth Kristóf,,városi kapitánnyal" egyetértésben a Normativum Sanitatis előírásai szerint vizsgálják meg, és erről jelentést tegyenek. (26. sz.) Egy másik irat 1816-ból — a Helytartótanács rendeletének másolata — újból és még részletesebben intézkedik a patikavizsgálatokról, amennyiben felsorolja, hogy a vizsgálatokat az orvosi facultas praesese, illetve dékánja, a chémia és a botanika professzorainak, továbbá a gyógyszerészek elnökeinek jelenlétében kell végezni. Arról is intézkedik, hogy a vizsgálatokért járó „aranyakat ' ' milyen arányban kell a vizsgálók között elosztani. (25. sz.) A két eredeti irat már kétségtelenül amellett szól, hogy Budán a gyógyszerész egyesülés bizonyos formában már létezett. A továbbiakban előkerült az a díszes és kalligrafikus írással készült német nyelvű kérvény is, amelyben az eredeti aláírással szereplő budai gyógyszerészek működéséhez a felsőbbség hozzájárulását kérték. Az irat dátumot nem tartalmaz, de az utolsó oldalon megtaláljuk Palkovics András orvosdoktor, Buda város főorvosa (,,Urbis Budensis Physicus Ordinarius primus ' ') hozzájárulását, s az ő — ugyancsak latin nyelvű — támogató soraiban szereplő dátumból (1817. augusztus 23.) megállapítható a kérés beadásának időpontja. A kérvény szövegében hivatkoznak a már működő és korábban (1796. június 12-én) engedélyezett bécsi grémiumra, amelynek nyomtatott működési szabályzata szintén megtalálható az iratok között. (106. sz.) Ugyancsak hivatkoznak a Helytartótanács 1816. évi — már említett — rendeletére, amely szerint a gyógyszerészek elnöke (antistes) is tagja a gyógyszertárakat vizsgáló bizottságnak. Eszerint tehát a felsőbbség már elismerte azt a korábbi gyakorlatot, hogy a gyógyszerészek ügyeit az elnök (senior) képviseli, illetve intézi. Egy további fejezetben hangsúlyozzák, hogy a gyógyszerész-gyakornokok képzése szempontjából is fontos volna az egyesület létesítése, mert ez a szervezet alkalmas volna arra, hogy a fiatalokból erkölcsös (moralischen) és érdemes (würdigen) polgárokat neveljen. (112. sz.) 3 Ernyey József: Kísérletek országos gyógyszerész egyesület alapítására. Gyógyszerészi Hetilap 1905. 51.; Gyógyszerészi Közlöny 1906. 503., 567., 581.
