Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

TANULMÁNYOK - Czeizel Endre — Sibelka Perleberg Artúr: Ulysses Aldrovandi 1642-ben kiadott, „A torzszülöttek története” című művének ismertetése és értékelése

csolatos bálványokat, asztronómiai jeleket és szobrokat értékeli. 305: Insignia gentilitia (Jeles nemzetségek). A nevezetes családok címereiben látható emberi testrészek magyarázatáról olvashatunk. 306: Signaturae partium humani corporis in plantis (A növények jelentősége az emberi testrészekkel kapcsolatban). Itt a gyógynövényekről ír. 309: Usus in cibis (Felhasználás az élelemben). Az emberevés elítélése. Galenus szerint az emberi hús íze a disznóhúséra emlékeztet. 310: Usus in medicina (Felhasználás gyógyszerekben). Az emberi szövetek gyógyszerként való hasznosíthatósága. 315: Usus in sacrificiis (Felhasználás áldozatokban). Az emberáldozat kérdése. 316: Usus in spectaculis (Felhasználás látványosságokban). Az emberek római gladiátorként, cirkuszi produkcióként stb. történő felhasználása. 317: Usus in bello (Felhasználás háborúban). Az emberek aktív: katonaként; és passzív: élő pajzsként való alkalmazása. 318: Usus in variis (Felhasználás más dolgokban). Különleges esetek az emberi vér, fogak és egyebek felhasználására. A könyv második része a 319: De monstro in genere (A torzokról általában) címet viseli. Az első fejezetben: 319: Aequivoca (Félreértések) a monstrum vagyis a szörnyszülött szó eredetének ellentmondásosságát beszéli meg. Valójában a csodaszörny a teratophorosz-teraszisz görög megnevezésből származik. A latinban azonban a monstrare = mutogatni-t jelent, és az félreérthető. Ráadásul szokás ritka tünemények (pl. Petrarca Laurá-t monstre-nek nevezi), rendkívüli nagyság (pl. Aquinói Szent Tamást a tudás monstrumaként aposztrofálták) és szörnyű személyiség (pl. Nero) jellemzésére is használni e szót. Szent Jeromos az ördögöt a monstrumok monstrumának nevezte. Helyes lenne csak a torzszülöttek fogalmára használni ezt a megnevezést. 325: Synonima et etymum (Szinonimák és alapjelentés). A különböző nyelvek torzszülöttekre vonatkozó megnevezéseinek ismertetése után leszögezi: a torzszülöttek a természet tévedései. 326: Differentiae (Változatok). Arisztotelész három változatot: túlzottan nagy, hiányos és rendellenes helyzet — különböztetett meg. A könyv szerzője, Aldrovandi négy variációt különít el: 1. méretbeli eltérések (plusz és mínusz), 2. különböző fajták kereszteződésének következményei, 3. a képzelőerő hatására keletkezők és 4. földi ésszel megmagyarázhatatlanok. Más tudósok megkülönböztetnek még a születés előtt a méhben és a születést követően kialakuló torzszülötteket. (Ez valós megfigyeléseken alapulhat, mert pl. a csípőficam jóval a születés után alakul ki.) Az uniformis (egyalakú) és multiformis (többalakú) osztályozást is említi. (Ez közelít leginkább jelenlegi elképzeléseinkhez.) Vannak szerinte mesterséges monstrumok is, pl. az olyan kutyák, amelyeknek a lábát levágták. (Ezek természetesen nem torzszülöttek.) Ide sorolja azokat a népszokásokat is, amikor a csecsemők fejét vagy lábát szándékosan torzítják csúcsosra vagy kicsinyre. A molát, a terhesség alatt az anyaméhben kialakuló rendellenes lepény képződményt — Hippokratész és Galenus nyomán — hibás fogamzás következményének tartja. (Ma is ez a vélemény, hozzátéve, hogy két vagy több ondósejttel történt megtermékenyítés következménye lehet.) 331: Definitio (Meghatározás) fejezetben a torzszülöttek meghatározásait veszi sorra. Arisztotelész szerint a torzszülött a természet bűne, mivel nem az eredeti célnak megfelelő élőlényt hozott létre. A szerző elfogadja ezt a meghatározást, azzal a kiegészítéssel, hogy a torzszülött is része a természetnek. Ezt követően három nagyon rövid fejezet következik. 332: Natura (Természet). A testi torzszülöttség erkölcsi eltévelyedéshez is vezet. Nagy Sándor azért nem alkalmazott testi hibás embereket, mivel szerinte torz test torz lelket hordoz. Klasszikus példaként Homérosz Therszitész-ét említi. (Mindezek élesen ellentétesek jelenlegi felfogásunkkal. A testi rendellenességek és a lelki bajok között semmiféle közvetlen kapcsolat nincs. Legfeljebb a fenti, sajnos máig élő szemlélet miatt: a társadalmi megbélyegezettség és kirekesztettség következtében válnak lelki betegekké a torzán született emberek.) 332: Denominata (Megnevezés). A görögöknél a teratódész szó hibást, rosszat, rútat jelent. így lett a torzszülöttekkel foglalkozó tan a teratológia. Teratokosz a szörnyet szülő személy. Latinban a teratódész-nek a monstrum