Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
TANULMÁNYOK - Czeizel Endre — Sibelka Perleberg Artúr: Ulysses Aldrovandi 1642-ben kiadott, „A torzszülöttek története” című művének ismertetése és értékelése
6. ábra Az ikrek természetes (a) és természetellenes (b) méhen belüli helyzete Partes hominis externae (Az ember külső ismérvei), 78: Anatomica (Az ember belső szervei), 89: Physiognomonica (Fiziognómia). Néhány érdekesebb adat ezekből: az újszülött hangja a 13. napon erősödik meg; a test kilencszer hosszabb, mint a fej; a hagyományok szerint Isten 120 évet adott az embernek élni. (Az újabb genetikai kutatások ezt megerősíteni látszanak, mivel genetikai programunkban 120 évre teszik élettartamunkat.) A Bibliában említett túlzottan magas életkorokat: Ádám 930, Matuzsálem 970 stb. azzal magyarázza, hogy Egyiptomban négy hónapból állt egy esztendő. (De még így is 200 évet meghaladó lenne ősapáink életkora...) Galenus és Avicenna négy emberi életkort különít el: gyermek-, serdülő-, közép- és öregkor. Itt az érdekességet ezek kezdő évei jelentik: 0, 7, 14 és 34. Tapasztalata szerint az egyszerűbb emberek tovább élnek és testük robusztusabb. Szerinte az ember a legmértékletesebb élőlény. A földrajzi környezet azonban jelentősen befolyásolja a temperamentumot. Felsorolja a jól ismert antropológiai jegyeket. Kiemelést érdemel az alpesiek gyakori strúmája: golyvája. Az akkori orvosi megállapítások szerint az étel és ital 6 óráig tartózkodik szervezetünkben, ezért 6 órai alvás elég ifjúnak és vénnek. Hosszasan ismerteti a hippokratészi négy nedv szerepét. Az embernek kétféle teste van: halandó és halhatatlan. Az ember legfőbb sajátossága: tanulási képessége. A delfineket, mint legértelmesebb állatokat említi. A többi emberinek mondott adottság, mint nevetés és sírás, állatoknál is előfordulhat. A nők alacsonyabbrendúségének legfőbb oka ,,páva-természetük", vagyis hiúságuk. Az ember az egyedüli élőlény, mely elkészített ételeket eszik, ennek komoly befolyása lehet egészségére. Az arc a kedélyállapot legjobb kifejezője. A hímvesszőt az altest legfontosabb , ,tag" jának nevezi. Szerinte magának a here (testis) szónak az eredete a tanúság-ból származik, mivel ez a férfiasság bizonyítéka. A csontváz fő feladata az értékes belső szervek védelme. A kivégzett bűnözőknél történt boncolások során talált különleges szervi elváltozásokat és veleszületett rendellenességeket is ismerteti. Tud egy nőről, akinek 25 bordája volt. Mind a túl nagy, mind a túl kis fej nehézkes, illetve fogyatékos gondolkodásra utal. Említi a magyar származású Georgius Venetus-t (Velencei Györgyöt), mint a fiziognómia úttörőjét. Hangsúlyozza a metoscopia, a homloktan fontosságát, hiszen Cicero szerint a homlok a lélek kapuja.