Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

TANULMÁNYOK - Czeizel Endre — Sibelka Perleberg Artúr: Ulysses Aldrovandi 1642-ben kiadott, „A torzszülöttek története” című művének ismertetése és értékelése

A következő nagy fejezetben az akkor ismert emberfajták és népek 93: Mores-e (Erkölcse­szokásai) kerül megbeszélésre. Ez főleg az adott történeti kor hatásától függ, ezért változó. Ma­gyarországot, mint a perek eldöntésekor alkalmazott tűzpróba hazáját említi. A németek minden fáradságos munkát kitartóan elvégeznek, csak a szomjat viselik nehezen... Ilyen stílusban jellem­zi a többi népet is. Ezt követően újra rövid, emberrel kapcsolatos általános témájú fejezetek következnek. 111: Ag­natio, et cognatio (Rokonság és atyafiság). A rokonsági fokokat ismerteti. A törvénytelen gyer­mek megnevezése: nothos = ,,nem isteni rendelésre'' vagy sperein = „apától csak spermát ka­pók". 112: Hominispraestantia (Az ember kiválósága). Az ember első az élőlények között. Szent Ágoston szerint benne a materiális létezés (essentia) a kövekkel, az élet (= vita) a növényekkel, az érzékelés (= sensus) az állatokkal és az értelem (— intellectus) az angyalokkal közös. Az em­bernek háromszoros képessége van: elméje a kitaláláshoz-gondolkodáshoz, beszéd a kifejezéshez és kéz az alkotáshoz. 114: Hominis miseria (Az ember nyomorúsága) az élet gyors elmúlását, to­vábbá betegségeket, gondokat, szomorúságokat, öregséget, a szenvedést és végül a kegyetlen ha­lált foglalja magába. De itt említi a királyoktól, a hatalomtól való függést is. 116: Hominis virtutes (Az ember erényei) között a tanulást, a tudományt és a hét szabad művészetet említi. 118: Hominis vitia (Az ember hibái) a bűnök forrásai. Különösen a nők fogyatékosságait hangsúlyozza: a mű általában is nagyon nőellenes. 123: Aegritudines (Betegségek) között egyszerű és összetett beteg­ségeket különböztet meg, majd sorba veszi őket. Az ujjak összenövését (syndactylia), mint új be­tegséget (morbus novus) említi Itáliában. 129: Naevi (Anyajegyek) nem a véletlen művei, jelentő­ségük van aszerint, hogy az arc vagy a test melyik részén mutatkoznak. 131: Medelae (Gyógyszerek). Az orvosnak 3 eszköze van a gyógyításra: étrend, gyógyszer és sebészet. Ovidiust idézi: , ,Ezer fajta baj van, de ezer fajta gyógymód is ' '. 132: Castratio (Kiherélés). Elátkozott mű­veletnek tartja. Orvosi (gyulladás) vagy társadalmi (pl. törököknél) oka lehet. Nőknél az ivartala­nítás (méheltávolítás) történhet betegség (pl. gangrena) miatt. 133: Denominata (Megnevezések). Az ember (= anthropos) szó variációit veszi sorba különböző képződményekben. 136: Epitheta, Dignitates, Officia (Jelzők, Méltóságok, Hivatalok) fejezetben idézi Püthagoraszt: ,,Az ember minden dolgok mércéje". Fajunk képessége a munkára, törekvése a jobbra, dicséretet, hibái és bajai korholást érdemelnek. Az utóbbiak a gonosz szellem (= Kakodaimón) művei lehetnek. A gyógyító foglalkozások szerinte: medicus (orvos), chirurgus (sebész), tonsor (borbély), szappan­gyártó és hóhér... 140: Partes hutnanae (Az emberi test részei) fejezetben Aldrovandi ír arról is, hogy a fej Jupiteré, a szemek Minerváé, a karok Junóé, vagy az Ikreké, a köldök Venusé (mivel innen ered az érzékiség 1 ?). 141: Prodigia (Csodás jelek) között sok ókori és újkori eseményt sorol fel. Többek között 1556. október 6-án Magyarország egyik városa (Babarcs?) felett az égen két egymással küzdő fiú alakját látták (7. ábra). Az egyik elesett: legyőzettetett. A győztes fiú pajzsán kétfejű sas, legyőzöttén a török félhold volt látható. Felettük két nap (lemenő és felmenő?) és szi­várvány jelent meg. Mindezeket isteni jeleknek tartja. De azért 1556 még igen csak messze volt 1686-tól... 148: Miracula (Csodák) sok példáját említi, pl. amikor Lót felesége sóoszloppá vált. A csodák szerzői a szentek. 149: Mythologica (Mitológia) a költészet terméke. 150: Somnia (Ál­mok) fejezetben különböző álom magyarázatokat ad. 152: Hieroglyphica (írásbeliségek): az egyiptomi írásjelek összefüggése a testrészekkel. 168: Adagia (Szólásmondások), főleg a test kü­lönböző részeivel kapcsolatban. 184: Metamorphoses (Átváltozások) hosszú fejezetben a mitoló­giai esetek magyarázatára vállalkozik. Pl. Mercurius (Hermész) és Venus (Aphrodité) fia egyszer meztelenül fürdött egy tóban, Salmacis nimfa meglátta és olyannyira megkívánta, hogy az ölelés után sem akart megválni tőle. így váltak egy testté és lett belőlük Hermaphroditosz. 212: Mirabilia humanae naturae (Az emberi természet csodái). Többek között a hirtelen megőszülés, majd a rit­ka visszafeketedés; a fehér hajjal való születés (ún. albínók, ezek genetikai eredetű változatok); szakállas nők; a különleges képességű érzékszervekkel rendelkezők példáit említi. De ide sorolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom