Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében
sectura előadókkal lesznek képviselve a holnapi és a holnaputáni tudományos üléseken. Legyen ez a várható siker szimbóluma annak, hogy mi is azon az úton kívánunk haladni, amely nehéz sorsban lévő nemzetünkre nézve a legcélravezetőbbnek mutatkozik, t. i. hogy ne csüggedten összetett kézzel, hanem vállvetett erős munkával harcoljuk ki a jobb jövőt." Azzal a kívánsággal nyitotta meg Buday Kálmán professzor az első nagygyűlést, hogy az élénk érdeklődés és dolgos szellem a társaságban mindig megmaradjon. Az első referátumot a szegedi egyetemről Baló József professzor tartotta a zsíranyagforgalom pathologiájáról. Részletesen ismertette a téma irodalmát, többek között hivatkozott Verzár és Szent-Györgyi munkásságára, ismertette az intézetében dolgozó Kalló Antal vizsgálatait a ductus thoracicus lipáz tartalmára vonatkozóan, továbbá az intézetében dolgozó Korpássy Béla vizsgálatait, aki tuberculoticus zsírmájban határozta meg a lipázt és azt találta, hogy a lipáz csökkenése az elzsírosodás fokával párhuzamosan halad. Referátumát 11 így zárta, amelyben megfigyelhetjük későbbi felfedezése jeleit: ,,Az utóbbi évfolyamán intézetemben a hasnyálmirigynek új hatóanyagát sikerült előállítani, amelyet Retardinnak neveztünk. Ez az anyag, mint Szent-Györgyi vizsgálatai mutatták, a sterinek közé tartozik. A retardin az insulintól teljesen független anyag, legfontosabb biológiai hatása, hogy a házinyulak thyroxinmérgezését kivédeni képes és egymagában a serumlipaset emeli. Minden reményünk megvan, hogy a hasnyálmirigy újabb hatóanyagának tiszta állapotban való előállítása után a hasnyálmirigynek rég keresett, a zsíranyagcserét szabályozó hormonja lesz a kezünkben. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Kórbonctani Intézetének igazgatója Balogh Ernő professzor volt. Munkatársának, Karoliny Lajosnak előadása csatlakozott Baló professzor referátumához. Karoliny Rákos daganatok zsír és lipoidtartalmáról c. előadásában elmondta, hogy kísérleteiket az átoltható Ehrlich—Putnoky-féle egér-, ill. patkányrákkal végezték, azonkívül emberi anyagra is kiterjesztették vizsgálataikat. A következő előadásban Kellner Béla a rákos megbetegedések zsírmorphologiájáról számolt be. Már az első nagygyűlésen előadás hangzott el az aortafal elzsírosodásának morphologiájára vonatkozó vizsgálatokról, az arteriosclerosis pathogenesiséről. Szerzője: Görög Dénes. Megállapította, hogy az aorta elzsírosodásának szöveti képe, elsősorban a lamina (membrana) elastica interna gyakori elzsírosodása fontos bizonyíték az arteriosclerosis pathogenesisének olyan magyarázatára, mely egyéb faktorok mellett döntő fontosságú szerepet tulajdonít az aorta szerkezetével és teljesítőképességével arányban nem álló igénybevételnek. A referátumhoz és az előadásokhoz számosan szóltak hozzá, így Balogh Ernő (Budapest), Erős Gedeon (Budapest), Szüle Dénes (Szekszárd), az állatorvos Jármay Károly (Budapest), Krompecher István (Budapest), Szodoray Lajos és Spanyár Pál (Budapest), Baló József (Szeged), Karoliny Lajos (Budapest) és Kellner Béla (Pécs) zárszavával ért véget a téma megbeszélése 12 . Az első nagygyűlésen a továbbiakban Orsós Ferenc a panangitis tuberculosa két esetét ismertette. Balogh Ernő Putnoky Gyulával végzett állatkísérletek alapján a szervezet természetes ellenállását vizsgálta heveny fertőzésekkel szemben. Wolff Károly az ún. septicus lépgyulladásokról számolt be. Az előadók között orvosnő kutatókkal is találkozunk. A budapesti II. sz. Kórbonctani Intézetből Csaba Margit a diphtheriatoxin hatását vizsgálta a szívizomra, Jezerinátz Ilona hastífusz kapcsán a harántcsíkolt izom szövettani vizsgálatát végezte. A parazitológus Lőrincz Ferenc az entamoebiasisról számolt be. Putnoky Gyula a szénhidrát-anyagcsere befolyását ismertette az átoltható patkányrák növekedésére. A rézanyagforgalomról Sümegi István számolt be. Az első nagygyűlésen sor került Romhányi József vizsgálatainak bemutatására az epefesték kimutatható11 Lásd 2. jegyzet, 3—10. 12 Lásd 2. jegyzet
