Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

ságának feltételeiről a csarnokvízben (Reichenbach József vizsgálatait Dubánszky Adél mutatta be). Az első nagygyűlésen többek között Jeney Endre, Jankovich László, Puhr Lajos, Zalka Ödön, Gaál Aurélia, Kalló Antal, Ökrös Sándor, Farkas Károly, De Châtel Andor, Gömöri György is tartott előadást. Jeney Endre előadásának témája mai szemmel is aktuális: Használhatóe a hashártya compensatiós dialysis céljaira uraemia esetében? Zalka Ödön symmetriás vesekéreg necrosisos esetekről számolt be. Kalló Antal az agyelváltozások következtében létrejövő gyomorfekélyeket ismertette. Ökrös Sándor az epés peritonitisek aetiologiájához szolgáltatott adatokat. Farkas Károly a lép-rácsrost szerkezetével foglalkozott. A később külföldre került és hisztokémiai munkái nyomán világhírűvé vált Gömöri György, akinek nevét a szövettani munkában szinte rutinszerűen végzett Gömöri-féle ezüstimpregnáció kapcsán szerte a világon nap mint nap ismétlik, az első nagygyűlésen a szövetekben lerakódott oldhatatlan mészsók mikrotechnikai kimutatásával foglalkozott. Puhr Lajos a reticuloendothelialis daganatokról számolt be. A budapesti II. sz. Kórbonctani Intézet munkatársa volt Romhányi György, aki a bőr tüskés sejtrétegét elemző újabb festési eljárásról tartott előadást. Orvostörténeti téma is szerepelt a nagygyűlés anyagában, Herczeg Árpád a kórbonctan történetéről számolt be röviden.

13 Az első nagygyűlésen két nap alatt közel 50 előadást és bemutatást tartottak és számos hozzászólás hangzott el. A referáló délutánokhoz képest — amik a MPT-nak és a nagygyűléseknek a jogelődjei voltak — ez nagy előrelépés volt, mert Balogh Ernő szerint korábban ,,egy-egy esetleg a késő estébe elhúzódó délutánon sem hangzott... el több, mint legfeljebb 2—3 előadás, 1—2 bemutatás".

14 A zárszót'

5 Balogh Ernő tartotta, köszönetet mondott Buday Kálmán professzornak, aki a társaság első elnöke volt. (1932-ben tudomásunk szerint nem volt titkára a Magyar Pathologusok Társaságának. ) A második nagygyűlésre 1933. június 6—7-én Budapesten került sor. A társaság elnöke már a bakteriológus Preisz Hugó, és ez évtől titkára is volt a társaságnak, nyolc éven át BorsosNachtnebel Ödön, majd 4 éven keresztül Bézi István. Preisz Hugó elnöki megnyitójában büszkén jelentette ki — idézve Balogh Ernőnek a múlt évi nagygyűlés befejeztével kifejezett gondolatát —, hogy „teljesítményeiért társaságunknak a külföld előtt sem kell szégyenkeznie".

Ib Előadásom terjedelmének határt kell szabnom, nincs lehetőség arra, hogy minden nagygyűlés témájáról részletesen beszámoljak. Mégis szükségesnek tartom felsorolni a későbbiekben és napjainkban is jól ismert pathologusok és klinikusok első nyilvános jelentkezését a MPT-ban. A második nagygyűlésen a fő referátumot az állatorvos Jármay Károly professzor tartotta a leukaemiák pathologiájáról. Részletesen tárgyalta az emlősök, háziállatok és tyúkleukosisok viszonyát az emberi leukaemiához. Először jelentkezett Haranghy László, A diphtherias lépelváltozásokról című előadásával. 1933-ban jelentkezett először előadóként Gerlei Ferenc (Szívbajosok sárgaságáról), Habán György (Májelváltozások Basedow-kórban, különös tekintettel a májcirrhosisra), Nachtnebel Ödön (Az anaemiák pathologiája), Schaffer Károly (A glioblastoma óriássejtjeinek szerkezetéről és a mag-plasma relatióról), Schranz Dénes (Meningealis cysta által okozott nagyfokú agyvelő deformitás tünetek nélkül), Soós József (Összehasonlító szövettani vizsgálatok a hypophysis basophil sejtjeinek topographiájáról és jelentőségéről). Pastinszky István kísérleti vizsgálatait Thaisz Kálmán mutatta be. Ez évben jelentkezett először Romhányi György, előadásának címe: Epehólyag fertőzése gümőbacillusokkal. Putnoky Gyula pedig rákos vérsavókkal végzett komplementkötési kísérleteit ismertette és elmondta, hogy a II. sz. Kórbonctani Intézetben közel 4 év óta 133 generáción át életben tartanak patkány rák-törzset. A vizsgálatokat mint a berlini 13 Lásd 2. jegyzet 14 Lásd 2. jegyzet, 102. 15 Lásd 2. jegyzet, 101—102. A MPT. . . Második Nagygyűlés. Budapest, 1933. június 6—7. Budapest, 1933. 4.