Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében
, ,A háború alatt az állóharcok idején hosszú téli estéken itthontól távol, többen összejöttünk fiatal orvosok, ki-ki magával hozva a neki járó orvosi újságot, s megindult a beszélgetés az akkor aktuális témákról, kiütéses typhusról, dysenteriáról meg a többi háborús járványról. A háború után 1918 végén hazajőve természetszerűleg szükségét érezték ezen irodalmi tájékoztató megbeszélésekfolytatásának, így születtek meg ebben az I. sz. kórbonctani intézetben — ahol most üléseinket tartottuk — az első ú. n. » referáló délutánok«. Az irodalmi referálások mellett később önálló vizsgálatokról szóló előadások és bemutatások hangzottak el. Amikor azután a testvér intézet, az idemenekült egyetemek, a fővárosi prosecturák is belekapcsolódtak ezekbe az összejövetelekbe, — mintegy 8—10 évvel ez előtt elérni látszottak ezek a kórbonctani referáló délutánok a maguk tetőpontját, megtöltvén nem egyszer ezt a termet klinikákról és kórházakból is ellátogató érdeklődőkkel. ' ' ,,... Buday Kálmán tanár úrnak a hallgatóság soraiból minden egyes tag nevében őszinte köszönetet mondok, .. .az ő vendégszerető intézetében nőtték ki magukat a referáló délutánok íme a jogutódjukat képező M. P. T.-gává, amelynek épen ez a bemutatott fejlődése lehet a legerősebb záloga igazi életképességének. A ma Svédországban élő Sümegi István professzor, a MPT alapító tagja és éveken át pénztárosa is visszaemlékezik az alapítás körülményeire. 7 Kortársi visszaemlékezésében szinte hihetetlennek tartja, hogy így múlik az idő és azóta , ,ötven év telt el, hogy a már jóval előbb kezdődő szerény kórbonctani bemutató délutánokból és rövid referátumokból a MPT megalakulására és komoly munkásságára sor került. A közelmúltban elhunyt Johan Béla professzor halála előtt egy évvel visszaemlékezésében 8 annak magyarázatát, hogy miért alakult olyan későn a MPT, abban látta, hogy a két professzor, az I. és II. Kórbonctani Intézet professzora nem voltak jó viszonyban egymással. 1937-ben a Pécsen tartott nagygyűlésen Entz Béla professzor is foglalkozott elnöki megnyitójában a MPT megalakulásával. 9 Entz profeszor elmondta, hogy 1905-ben vett először részt a német pathologusok társaságának meráni ülésén, és már akkor — tehát 1905-ben (!) — az a gondolat foglalkoztatta, hogy a pathologia fejlesztésére nálunk is meg kellene alapítani a pathologusok társaságát. Elmondta, hogy amikor itthon felvetette a pathologus társaság megalakításának gondolatát, ellenkezéssel találkozott. Az 1909. évi nemzetközi orvoskongresszus alkalmával Aschoff professzor társaságában Orsóssal vetette fel újra a pathologusok társaságának gondolatát, de megint ellenkezéssel találkoztak. Majd Entz ezt mondta: ,,mikor a háborúból hazatértünk, a Buday professzor vezetése alatt álló kórbonctani intézetben Johan és Balogh vezették be a referáló estéket, amelyekre az összes prosectorokat is meghívták, nagyon élénk élet indult meg. Ebből a szerény kezdésből született meg 1930-ban a magyar pathologusok társasága, amelyhez csakhamar az összes magyar pathologusok csatlakoztak." Mivel 1932-ben volt az első nagygyűlés, ezért hivatalosan jelenleg 1932-től számítjuk a Magyar Pathologusok Társasága fennállását és ennek kapcsán 1982-ben ünnepeltük az 50. évfordulót. Az első nagygyűlés elnöki megnyitójában 10 Buday Kálmán professzor röviden kitért a politikai helyzetre. Ezt mondta: , ,A külső körülmények erre az első próbálgatásra nem kedvezőek: az egész világ népei körülöttünk kormánynélküli fiajó módjára hányatnak ide-oda, a bizonytalanság érzése talán sohasem nehezedett olyan súlyosan az emberekre, mint ma; kifejezésre jut ez abban is, hogy a német pathologusok az idén nem tartják meg szokásos évi összejövetelüket. ' ' Majd így folytatta: ,,Mi mégis egybegyűltünk, sőt a nagygyűlés programja szerint örvendetesen sikerült elérnünk azt, hogy összes egyetemeink, az Állatorvosi Főiskola, a Közegészségügyi Intézet és számos pro7 Dr. Sümegi Istvánnak 1982 júniusában hozzám írt levele. 8 Dr. Johan Béla személyes közlése, visszaemlékezése 1982 márciusában. Magnetofonfelvételen rögzítve. 9 Lásd 4. jegyzet 10 Lásd 2. jegyzet, 3.
