Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

A HAZAI KÓRBONCTAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A MAGYAR PATHOLOGUSOK TÁRSASÁGA MŰKÖDÉSE TÜKRÉBEN* HONTI JÓZSEF magyar pathológia története két világháború közötti időszakának legjelentősebb eseménye a Magyar Pathologusok Társasága megalakulása volt. A fél évszázados jubileumról 1982-ben Kecskeméten ünnepi tudományos ülésen emlékeztünk meg. Előadásomban részletesen foglalkozom a megalakulás előzményeivel és körülményeivel, továbbá a társaság nagygyűléseinek munkájával, teljességre való törekvés igénye nélkül a társaság tagjainak tudományos munkásságával, szervezeti kérdésekkel. A Magyar Pathologusok Társasága megalakulását vizsgálva történeti szempontból a múlt század első feléig kell visszanéznünk, hiszen 1837. október 14-én alapították meg az Orvosegyesületet, amely — az alapítási irat szerint — ,,a tudomány és a kartársiasság ápolását, önmagunk továbbképzését tűzte célul." Majd a századfordulón és azt ezt követő évtizedekben bontakozott ki az országos jellegű és jogkörű szakorvosi társaságok formája. Az utóbbi formák az Orvosegyesület szakosztályi rendszeréből nőttek ki.

1 így utalhatunk pl. az 1928-ban alakult Magyar Dermatológiai Társaságra, vagy pl. a Magyar Élettani Társaságra, amely fennállásának 50. évfordulója, annak megünneplése országos hírű esemény volt, erről a napilapok és az Orvosi Hetilap is részletesen írtak. A Magyar Pathologusok Társasága megalakulását 1932-re datáljuk, mivel 1932. június 6—7-én tartották az első nagygyűlést Budapesten, Buday Kálmán professzor elnökletével.

2 Valójában azonban a Társaság már 1931-ben is létezett, mivel az Orvosi Hetilap 1931-ben már Magyar Pathologusok Társaságáról ír.

3 Entz Béla professzor 1930-ra datálja a megalakulást.

4 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézete birtokában van Buday Kálmánnak, Korányi Sándornak, Preisz Hugónak és Schaffer Károlynak a Magyar Pathologusok Társasága tiszteleti tagságáról kiállított diplomája, amelyeken a Magyar Pathologusok Társasága feliratú körbélyegzőn 1931-es évszám szerepel.

5 Az előzmények vonatkozásában még régebbi időkbe kell visszatekintenünk, egészen az I. világháborúig. Balogh Ernőnek az első nagygyűlésen (1932. jún. 6—7.) mondott zárószavából, Buday Kálmán professzorhoz intézett köszöntéséből ill. köszönetéből idézem:

6 * A Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Magyar Pathologusok Társasága plenáris ülésén, Budapesten a Lukács fürdő' klubhelyiségében 1983. május 26-án elhangzott előadás alapján. Üléselnök: dr. Romhányi György akadémikus. Bevezetőt mondott dr. Antall József főigazgató, a MOT üv. elnöke. Az ülésen adta át a MOT elnökének a Magyar Pathologusok Társasága 50 éves jubileuma alkalmával 1982 őszén Kecskeméten rendezett kiállítás anyagát bemutató fényképalbumot dr. Lusztig Gábor c. egyetemi tanár, a MPT elnöke. 1 Kapronczay Károly: Az Orvosegyesület történetéhez. Magyar Nemzet. 1981. november 27. 2 Magyar Pathologusok Társasága Nagygyűlésének Munkálatai. Első nagygyűlés. Bp. 1932. június 6—7. Bp. 1933. 3 O. H. (1931) 43. 1052. 4 A MPT Nagygyűlésének Munkálatai. Hatodik Nagygyűlés. Pécs, 1937. május 17—18. Debrecen, 1937. 3—4. 5 Az eredeti diplomákat kiállítottuk 1982 októberében Kecskeméten az ünnepi tudományos ülés kapcsán rendezett jubileumi kiállításon 6 Lásd: 2. jegyzetben szereplő irodalom, 101—102.