Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Szlatky Mária: Magyar nyelvű természettudományos és orvosi irodalom a XVI. században

szótárak, lexikonok is. Csak a legjelentősebbeket említem, a 16. század folyamán mindegyikük több kiadást ért meg.

9 Murmelius: Lexikon-a eredetileg latin—német szójegyzék volt, magyar értelmezésekkel ellátva először Krakkóban, 1533-ban Vietor nyomtatásában jelent meg. 2718 magyar szót tartalmaz (RMNY 14).

10 Pesti Gábor: Nomenclatura sex linguarum című munkáját Singriener adta ki 1538-ban Bécsben (RMNY 21.). Alapját egy 1531-ben kiadott nürnbergi 5 nyelvű szótár képezte, amelyhez Pesti a magyar részt utólag készítette. Mintegy 2000 magyar szót találunk benne. Calepinus: Dictionarium-ának 10 nyelvű, magyar értelmezésekkel ellátott változata, amely már mintegy 20—25 000 magyar szót tartalmaz, Lyonban, 1585-ben Michael nyomtatásában jelent meg. A magyar értelmezéseket Laskai Csókás Péter erdélyi református lelkész készítette (RMNY 569). A magyar tudománytörténet szempontjából a legfontosabb szótár Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclatura seu Dictionarium Latino-Hungaricum című munkája, amely több évvel a szerző halála után, 1590-ben Csáktornyai nyomtatásában Debrecenben jelent meg (RMNY 642). 101 fogalomkörbe csoportosítva, többek között 600 növény és állatnév, 250 betegségnév és ezek tömör magyarázata található e műben.

11 Több kéziratos változata is fennmaradt, az 1597-es kiadás előszavából kitűnik, hogy a szótár Szikszai Fabricius Balázs Sárospatakon folytatott oktatási munkája közben keletkezett (RMNY 802). Ritookné Szalay Ágnes korántsem alaptalan feltételezése szerint Szikszai szótárának megfelelő részeiben Balsaráti Vims János elveszett Chirurgiájának anyagát őrizte meg.

12 A nyomtatott művek sorát egészítik ki, s ugyancsak a 16. század utolsó évtizedeiben keletkeztek legkorábbi kéziratos magyar nyelvű orvosi könyveink is. Kiemelkedően értékes az Ars Medica elnevezésű kézirat. Terjedelme 450 levél, 71 levélcsík. Szerzője feltehetően az erdélyi fejedelmi udvarban magas tisztséget viselő Lencsés György volt, aki 1593-ban halt meg. A kéziratnak 3 másolati példánya ismeretes, az első, címlap nélküli példány a 16. század utolsó harmadában íródott. Ezt tette közzé betűhív kiadásban Varjas Béla 1943-ban XVI. századi magyar orvosi könyv címen (Kolozsvár). A két másik másolati példány már későbbi időből, 1610-ből, illetve 1757-ből származik. A 6 részből álló kézirat általános orvosi kézikönyv, a korabeli gyakorlati orvoslás egészét felöleli.

13 A másik jelentős kéziratos mű, amelyről tudomásunk van, Balsaráti Vitus János 4 kötetes magyar nyelvű Chirurgiája, amelynek azonban ma már egyetlen példánya sem ismeretes. A kézirat megsemmisült vagy lappang. Tartalmára csupán csak következtetni tudunk, ehhez segíséget nyújt Szikszai Fabricius Balázs latin—magyar szójegyzéke, amelynek hátterében, különösen a betegségek értelmezésénél Balsaráti munkája tételezhető fel. Ha az eddig felsoroltakhoz gondolatban még hozzávesszük az e korban keletkezett s főként a levelezésekben fennmaradt magyar nyelvű recepteket, valamint a prédikációs irodalom pestisre vonatkozó részleteit — kiragadott példaként Károlyi Péter: Az halálról, feltámadásról és az örök életről 1575-ben, Debrecenben kiadott munkáját hadd említsem (RMNY358) —, akkor hozzávetőleg áttekintettük a 16. századból fennmaradt magyar nyelvű, orvosi vonatkozású írásbeli emlékeket. 9 Melich János: A magyar szótárirodalom. I. Bp. 1907. 10 Szamota István: A Murmelius-féle latin—magyar szójegyzék 1533-ból. (a latin—magyar szópárok közzététele) Bp. 1896. 11 Melich János: Szikszai Fabricius Balázs: latin—magyar szójegyzéke 1590-ből. Bp. 1906. 12 Ritookné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János, magyar orvosdoktor a 16. században. Comm. Hist. Artis Med. 78-79. (1976) 13—43. 13 Spielmann József: Az Ars Medica a XVI. századi erdélyi művelődésben. In: A közjó szolgálatában. Bukarest, 1977. 39—84. (A bibliográfia az Ars Medica-ra vonatkozó teljes irodalmat felsorolja.)