Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Spielmann József: Latin nyelvű orvosi és természettudományos irodalom a XV—XVI. században
nyelvű nemzetiségek keveredése". Ennek során foglalkozik az erdélyi román és német lakossággal. 7 A Báthoryak udvarában tevékenykedett 1580—1584 között Marcello Squartialupi olasz származású antitrinitárius gondolkodó és enciklopédikus érdeklődésű természetkutató. Erdélyi tartózkodása alatt jelentette meg Szebenben, 1581-ben, De Coeli Ardore című művét, amelyben leírja az 1580-ban maga észlelte déli fényt. Ugyancsak Kolozsvárott nyomatja ki, 1584-ben, a De Fontium et Fluviorum Origine ac Fluxu című munkáját. Megítélése szerint a források egy része a föld mélyén összegyűlt vizekből ered, de a nagy hegyek örök havainak olvadása is bőségesen táplálja a források és az óceánok vizét. Holl Béla joggal tekinti Squartialupi munkáját európai vonatkozásban is úttörőnek a geológia és a hidrológia terén. A könyvet díszítő fametszetek pedig a legrégibb erdélyi nyomtatott műszaki ábrák. 8 Az orvosi irodalom még gazdagabb választékkal szolgál. Balsaráti Vims János, tanult orvosunk, 1564-ben kiadott pestis-traktátusáról csak hírből tudunk, akárcsak Magyar chirurgiájá-ró\, de kétségtelen — ahogyan azt Ritookné Szálai Ágnes feltételezi —, hogy a magyar szerző műve a kor hasonló tárgyú írásaival egyező adatokat tartalmazhatott. 9 Fennmaradt viszont Johannes Salzmann (Salius) stájerországi származású orvos: De Preservation a pestilentia et ipsius cura . . . című, 1510 augusztusában Szebenben írt munkája, melyet még ugyanazon évben Bécsben kinyomtattak. A kis értekezés 10 fejezetében a szerző behatóan foglalkozik a pestis megelőzésével és kezelésével, kidomborítva, hogy szárazföldi vesztegzár létesítésével (a Szebenbe vezető utak lezárásával, a más helységekből jött egyének 20 napos karanténjával), sikerült városát megóvnia a fenyegető járványtól, jóllehet a „fekete halál" 1506 és 1510 között egész Erdélyben pusztított. 10 Honi nyomdából, először Szebenben került ki orvosi mű: Sebastian Pauschner brassói városi „physicus" német nyelvű könyvecskéje a pestisről, 1530-ban. Sajnos valamennyi példánya elkallódott, csak egy XVII. századi kéziratos másolata ismeretes. Az Eine Kleine Unterrichtung . . . a pestis tüneteit, megelőzését és kezelését fejtegetik, a hagyományos galenusi tanok szellemében. Pauschner ugyanakkor egy Krakkóban, 1513-ban kinyomtatott számtankönyv, a Linearis calculate cum pulchris documentis regulis szerzője. A negyedrét alakú nyomtatvány a kereskedelmi élet cserefolyamatait elősegítő útmutatónak készült." Az anatómia forradalma döntő szerepet játszott a humanista szemléletű orvostudomány kibontakozásában. Legrégibb, bonctani kérdésekkel is foglalkozó hazai szerző írta munka, Laskai Csókás (Monedulatus) Péter műve a De Homine magno. . ., mely Wittenbergben jelent meg 1585-ben, olyan korszakban, amikor a jeles egyetemen még nem oktattak új szemléletű anatómiát. Szerzője leírja a különböző testrészeket, azok elhelyezését és egymáshoz való viszonyát. Okfejtését a galenusi finalista szemlélet hatja át. A hasról például azt közli, hogy ,,általa a táplálék az egész testbe eljut, s az isteni gondviselés valóban nagy dicséretére a test középső részén nyert elhelyezést, persze azért, hogy a táplálék a felső és az alsó testrészekbe egyaránt eljuthasson. 7 Erdősi Laura: Vernher: De admirabilis Hungáriáé Aquis. in Communicationes de História Artis Medicináé 23 (1963) 103-168. 8 Régi magyarországi nyomtatványok (1473—1600). Bp., 1971, 498, 546—548. — Holl Béla: Az újkori természettudományos világszemlélet kialakításának erdélyi történetéhez. Korunk, 28 (1969) 5, 774--779. 9 Ritookné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János magyar orvosdoktor a XVI. században Comm. Hist. Artis Med. 78-79 (1976) 13-42. 10 Arnold Huttmann: Grundzüge einer Medizingeschichte Siebenbürgens, in: Siebenbürgisches Archiv, 14 (1974), 67—195 — Magyari-Kossa Gyula: i. m. HI. 1931, 135-136. 11 Borsa Gedeon: S. Pauschner az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője, s nyomtatásban kiadott munkái, in: Comm. de Hist. Artis Med. 27 (1963) 257—271.
