Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Székely György: A reneszánsz és a reformáció hatása az egyetemek szellemi életére Közép-Európában

nyosság és az egyetem nem feltétlenül egybeeső fogalmak, azt két egymástól távoleső katolikus ország, Lengyelország és a Velencei Köztársaság példája mutatja. Az első krakkói nyomda (1474—77) és az utódok példája mutatja az egyetemi város állandó publikációs igényeit a jog, az egyházi élet, a kozmográfia, a földrajz területén. 1491-ben Krakkóban már ó-egyházi szláv liturgikus könyvet glagolita betűkkel, 1540-ben zsidó bibliát héber betűkkel nyomtattak. Ez a lengyellitván állam összetett népessége szükségleteinek egyfajta elismerése volt. A tudományos korszakváltás nem szembetűnő Krakkóban. Gtogówi János, az 1507-ben meghalt professzor jellegzetes középkori enciklopédikus elve volt, főleg asztronómus, méginkább asztrológus, emellett fiziológus, filozófus, grammatikus. Aristoteles-kommentálásban XIII—XIV századi szerzőkre utalt még. De nagyhatású egyéniség volt, meghitt kapcsolatban állt a magyar egyetemjárók bursájával. Még halála után négy évvel is kiadtak tőle egy cumputust. Hogy a forgalmas tengerparttal rendelkező lengyel társadalom nem esett ki a világforgalom fellendülése okozta szellemi erjedésből, mutatja az 1510 körüli Jagelló-glóbusz az újonnan felfedezett Amerika feltüntetésével, de már Bernard Wapowski térképe, a Tabula moderna Poloniae, Ungariae, Bohemiae, Germaniae, Russiae, Lithuaniae, amely 1507-ben jelent meg Ptolemaios római Geographia kiadásában, s Jan ze Stobnicy 1512-ben megjelent Introductio in Ptholomei Cosmographiam c. munkája, amely csillagászábrázolást ad. Egyetemi diákoknak szól, de már címképén kereskedőknek is ajánlott kiadvány volt Jan z Lancuta: Algorithmus linealis című munkája. A közép-európai szellemi együttműködés szép példája volt Paulus Crosnensis krakkói egyetemi tanár Bécsben 1512-ben megjelentetett Janus Pannonius kötete. A szellemi pezsgésben lévő krakkói egyetemen tanult Nicolaus Kopernikus, aki 1491-ben (területi nemzetfogalom alapján) mint Polonus iratkozott be, hogy teológiát, orvostudományt, matematikát tanuljon. Mesterei közt feltételezhetjük Brudzewo-i Adalbert matematikust és csillagászt. Szélesítették látókörét a bolognai jogi (1496-tól) és padovai orvostudományi (1501) tanulmányok. Galenus velencei kiadású művét forgathatta. Egyházjogból promoveált Ferrarában 1503-ban, nyilván érintve az ottani humanizmustól. Eljutott hozzá a firenzei platóni akadémia filozófiai problémafelvetése is. Hamarosan az otthonmaradók is hozzájuthattak az olasz humanizmus tanaihoz: a bolognai doktor Costanzo Claretti de Cencellieri a görög és latin irodalmat, a római jogász Lodovico dAliphio a jogtudományt oktatta Krakkóban. De Kopernikus nem ebben a körben működött, hanem mint magányos kutató végezte csillagászati munkáját 1506—12 közti orvosi működése alatt. 1507 körül készült el Commentariolus című kézirata, amelyben először vallotta a heliocentrikus világképet. Ezt 1508-ban a Krakkóban tanult és tanított sziléziai humanistának tárta fel: Laurentius Corvinusnak (Lorenz Raabe), aki a tant elfogadta és terjesztette. Párhuzam a német fejlődéssel, hogy Corvinus ódában dicsőítette Lengyelországot és Krakkót, figyelmet tanúsított annak gazdasági élete iránt, de megelégedett a boroszlói Szent Erzsébet-iskola tanárságával és a városi titkársággal. A reformáció 1520-ban ért el Krakkóba, váltott ki vitákat az egyetemen. Amikor Luther ellenfele, dr. Eck felhívta I. Zsigmond királyt, hogy üldözze a protestánsokat, az amúgyis több vallású alattvalókhoz szokott király ezt nem tette magáévá, jellemző feleletet küldött: „Engedje meg, hogy bakkecskék és anyajuhok pásztora legyek. Katolikus egyházi ellenállás, formális lutheránusellenes rendeletek királyi végrehajtás nélkül táji megoszlásra vezettek: Dél-Lengyelország a sűrű kolostorhálózat vidéke, Pomeránia és Poroszország a reformáció országa lett. Párhuzamosan a Velencei Köztársaság is menedéke maradt a némileg szabadabb kultúrának: Padovában a XVI. század első negyedében az averroista tanítás, Velencében Luther, majd Melanchthon írásainak kiadása, Veronában katolikus reform, Isztriában lutheri reform fértek meg egymás mellett. Protestáns tanok bejutottak az 1530-as évek ferrarai egyetemére. Az itáliai reformáció szétszóródó gondolkodói pedig eljutottak Lengyelországba. Giorgio Blandrata, saluzzoi eredetű orvos, a Debreceni Hitvita ,,Olasz doktorba mint mérsékelt antitrinitárius volt ezek kö-