Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

KÖNYVSZEMLE - Frevert, Ute: Krankheit als politisches Problem, 1770—1880 (Kasánszky Zsombor) - Goldhammer, Kurt: Paracelsus in der deutschen Romantik (Rákóczi Katalin)

Barile és Rosalba Suriano — végezték el a kötetek azonosítását a padovai könyvtárban, valamint különféle mutatókkal látták el a bibliográfiát. Igen hasznosak azok a mutatók, amelyek az ajándékozókra, a széljegyzetek készítőire stb. vonatkozóan nyújtanak felvilágosítást. Névmutatója is van a kötetnek, annak ellenére, hogy a bibliográfia felépítése a szerzői betűrendet követi. Célja, hogy a különféle régies helyesírású neveket a ma leginkább használatos, egységesített alak szerint tegye visszakereshetővé a könyvjegyzékben. Kapronczay Katalin Frevert, Ute: Krankheit als politisches Problem, 1770—1880. Soziale Unterschichten in Preussen zwischen medizinischer Polizei und staatlicher Versicherung. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft 62.) Göttingen, Vandenhoeck-Ruprecht, 1984. 419. p. Az egészséggel és a betegséggel — ezek az állami szociálpolitika tényezői is — számos társadalmi intézmény foglalkozik. Az egészség és a betegség , .társadalmasítása" komoly történelmi múltra tekinthet vissza. Ute Frevert mindenekelőtt a fejlődés fázisait és súlypontját vizsgálja. Kezdetben volt a nyílt vita az egészségről és betegségről az orvosok, a polgárság és az abszolút állam között, a XVIII. század végén és a XIX. század elején. A lakosságot fokozatosan bevonták az orvosi ellátásba, az alsó rétegeket is, amikor a szegénység és a betegség közötti összefüggés egyre nyilvánvalóbbá lett. A Vormärz mozgalmai, a szegénység fenyegető fellépése gyorsították e folyamatot. 1840 után az állami egészség- és szociálpolitika mind erősebben összpontosított a gyári munkásokra. A szegénygondozás helyébe a közös betegbiztosítás lépett. Ezt az állam, a községek és a munkások alapította betegpénztárak hozták létre. Fejlődésüket szerzőnk különböző szempontokból részletesen elemzi. Kasánszky Zsombor Goldammer, Kurt: Paracelsus in der deutschen Romantik. (Salzburger Beiträge zur Paracelsusforschung, Folge 20.) Wien, Verband der wissenschaftlichen Gesellschaft Österreichs, Verlag Wien, 1980, 212 pp. A romantika nemcsak jól elkülöníthető korszakot jelentett Európa irodalmában, zenéjében, művészetében, hanem nagyhatású szellemi jelenséget is, amely a felvilágosodás reakciójaként vallásfilozófiai síkon bontakozott ki először. E korszak megvizsgálta az ember viszonyát a természethez, a kozmoszhoz, a történelemhez, és meghatározta azt a keresztény vallásos életfelfogás szellemében. E korszak Paracelsus hatalmas életművéből azokat a kérdéskomplexumokat ragadta ki, amelyekkel a saját problémáira keresett választ. A romantika tudósai a természettudományok felé fordultak erőteljesen, és ezzel a medicinát is megtermékenyítették. Az írók és a költők a természet megszemélyesítésén keresztül a mágikus és mitikus elemek felélesztéséhez is hozzájárultak, és alapvetően meghatározták a korszak valóságszemléletét, amelynek sarkalatos tétele: a szerves anyagon túl is folytatódik az élet; az egyetemes világ, maga a történelem is ,,élet". — E megfogalmazás nagy hasonlóságot mutat Paracelsus felfogásához. Goldammer professzor, korunk egyik legjelesebb Paracelsus-kutatója, e kötetben a romantikus írók, költők, művészek, tudósok műveit elemezve megkeresi és meghatározza a paracelsusi gondolatkincset és annak recepcióját. Hatalmas anyagot halmozott fel, amely irodalom-, művészet- és orvostörténészeknek egyaránt nélkülözhetetlen e korszak feltárásához. Többirányú jegyzetanyag, irodalomjegyzék, mutatók és ábrák könnyítik meg a kötet elmélyült tanulmányozását. Rákóczi Katalin