Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
IN MEMORIAM JOHANNES SAMBUCUS - Schultheisz Emil: Zsámboky az orvos-humanista
ben aktív résztvevőt, vagy akár konziliárust soha nem is említi. 29 A róla írott, hozzá írott művek sem orvosi munkásságát dicsérik, hanem mint nagy filológust, történészt, elegáns poétát magasztalják, ahol pedig ez illő volt, udvariasan és tárgyszerűen említik orvosi licentiátusát és titulálják későbbiekben doktornak, címei között felsorolva az udvari orvos titulusát is. N. C. Papadopuli így ír: , Joannes Sambucus Philologus magis quam Medicus. . . Poéta elegáns, eruditus historicus . . . 30 Ebben a korban a címek még funkciót fedtek, a megszólításoknak tartalma volt. Érdemes tehát e szempontból vizsgálni Zsámboky címeit. Még Bécsben való letelepedését megelőzően, 1557 decemberében Fedinándtól megkapta az „auláé regis familiáris" címet. 31 Ez rendesen az első lépcsőfok volt a magasabb udvari tisztséghez. Valóban követte ezt végleges letelepedése után az udvari történetírói „historiographus aulae" cím és jelleg, mely valóságos történetírói, történészi funkciójának meg is felelt. Az udvari történetírói tiszttel többnyire együtt járt, vagy követte azt az udvari vagy császári tanácsosi cím. 1569-ben lett Zsámboky , ,5. Caes. maiestatis consiliarius ' '. A történetíró doktornak és nem az orvosnak szól például Rudolf császár egy fennmaradt leiratában használt megjelölés: ,,Honorabilis, doctus, fidelis nobis dilectus Joannes Sambucus doctor ac historiographus noster". 32 Minden korabeli forrásmű elsősorban udvari történetírónak nevezi. 33 Fenti rangokhoz járult még az általa alig használt palotagrófi ,, comes palatínus" cím. 34 Az orvosi címekkel, rangokkal a helyzet a következő e korban: a legalacsonyabb cím és jelleg az udvarnál a „medicus aulae titularis". Ezt kapta és viselte élete végéig Zsámboky anélkül, hogy az udvarban végzett orvosi gyakorlatot jelző „medicus aulae actualis" címet és a velejáró fizetést valaha is elnyerte volna. Ez utóbbi címet viselők státusában is voltak jelentős különbségek aszerint, hogy egyszerűen csak az udvari orvos szerepét töltötték be (Hofarzt, 3—400 forint évi fizetéssel), vagy pedig a császári család közvetlen kezelőorvosa volt (Leibarzt, évi 800 forint javadalmazással). Az udvari főorvos, archiater, egyben az uralkodó kezelőorvosa „maiestatispersonae medicus" Johann Crato von Kraftheim évi 1000 forint fizetést élvezett. Mint látható, a címdifferenciák és a rangkülönbségek a valóságosan betöltött szerephez igazodtak. 35 29 Crato levelei nem klasszikus humanista epistolák, hanem kifejezetten orvosi írások. J. Crato a Kraftheim: Consilia et epistolae medicinales, Frankfurt 1589. Ebben található Dudith András több orvosi témájú levele is (az 1671. évi frankfurti kiadásban — Lib. VI. epist. XVII. p. 56). Dudith munkássága azért külön is figyelemreméltó, mert a később konvertált, de végül egyik egyházhoz sem tartozó pécsi püspök nem orvos létére igen nagy érdeklődést mutatott a medicina iránt. Püspökségét elhagyva (1567) természettudományi és elméleti orvosi stúdiumokat folytatott. O is annak a reneszánsz tudósnak a megtestesítője, aki humanista műveltsége teljességéhez tartozónak tudta az orvosi ismereteket. Keményen érvelt az orvosi dogmatizmus és a kritikátlan tekintélytisztelet ellen. Esküdt ellensége minden sarlatánnak és sarlatánságnak. Vö. még Weszprémi i. m. I. 69, III. 699, IV. 54. 30 Papadopuli, N. C: História Gymnasii Patavini. Venetiis, 1726, p. 243. Ami Bálint-Nagy István fentebb hivatkozott egyébként igen kitűnő tanulmányait illeti, azokban semmi bizonyíték nem található, ami Zsámboky ,,nagy", „jelentős", „kiterjedt" orvosi gyakorlatát igazolná. Az adatok ugyan pontosak, de a levont következtetések túl messze mennek. 31 Ezt a címet Ferdinánd mint magyar király adományozta Zsámbokynak. Pozsonyi kamarai iratok. Közzétéve: Anzeigen, Wien, 1776. p. 174 ff. 32 Tudományos Gyűjtemény, 1831. III. 34, 40, idézi Orbán i. m. p. 43. Az eredeti címadományozási irat: Cod. lat. 9534, Nationalbibliothek, Wien. 33 Jani Pannonii . . . Opera, Viennae, 1569. — Vö. még Bél M. Notitia Hung. Novae, II. p. 89. ff. 34 Weszprémi i. m. III. 684. 35 „Archiatros = der Oberarzt, als Vorgesetzter der übrigen Ärzte desselben Standes, der Protomedicus, daher auch wohl erster (wirklicher) Leibarzt." A protomedicusnál megjegyzi, hogy szokásos megnevezés, de barbár az archiatros ill. protoiatros helyett. Ld. Kraus, L. A.: Kritisch-etymologisclies medicinisches Lexikon. Wien, 1831. — Páriz-Pápainál az archiater „első doktor vagy fejedelem udvari onvsa". Heinsius, Th. pedig így határozza meg: „Leibarzt = ein Arzt, welchen ein grosser Herr fiir seine eigene Person hält (Leibmedicus), zum Unterschiede von Hofarzt". Wörterbuch der deutschen Sprache, Wien, 1829. Bene Ferenc pedig a medicus practicus és theoreticus között tesz különbséget Elementa Med. Pract. (1833/34) című munkájában.
