Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
IN MEMORIAM JOHANNES SAMBUCUS - Schultheisz Emil: Zsámboky az orvos-humanista
Zsámboky az udvarnál fizetést mint történetíró kapott, előbb 100, majd 200 tallért. A fizetésemelést a vonatkozó császári leirat azzal indokolja, hogy a rábízott feladatot, a történelmet jelesebben művelhesse: ,, . . .damit er die ime anbevolchene lucubrationes et históriás desto statlicher absolvieren muge... 36 Igen jellemző Hugo Blotiusnak, a császár könyvtárosának emlékkönyve, melyben barátainak, közöttük Cratonak és Zsámbokynak nevét, rangját és foglalkozását is feljegyzi: „Johannes Crato a Kraftheim, comes palatínus, intimus medicus, consiliarius Caesaris. . ." — ,,D. Joh. Sambucus Caes. Maiest. Historicus doctissimus amicus optimus. . ." v Bizonyosra vehető, hogy a kortárs és jóbarát, akiről tudott, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő mondatokat is csaknem kínos pontossággal fogalmazta, ne a ténylegesen gyakorolt funkciót tükröző címeket, rangokat örökítette volna meg albumában. Mindezek alapján úgy vélem, Zsámboky nem közvetlen orvosi gyakorlata miatt jelentős személyisége a magyar és nemzetközi orvostörténelemnek. Az orvosi irodalomra gyakorolt hatása, főként néhány igen jelentős klasszikus orvosi mű megújított, tisztított és kiegészített kiadása, azok recepciójának előkészítése teszi nevét az orvostörténelemben is halhatatlanná. Az sem vitás, hogy az első magyar orvostörténeti munka kiadása az ő nevéhez fűződik. 38 Az orvostörténeti értékelésben főként az originális teóriákat vagy felfedezéseket, illetve a szorosan vett orvosi ténykedést tartják általában fontosnak. A humanista orvost, még inkább az orvos-humanistát, mint amilyen Zsámboky is volt, nem elsődlegesen orvosi ténykedése teszi kiemelkedővé, hanem a medicina klasszikusainak átmentése érdekében filológiai és orvosi tudással egyaránt végzett munkássága. ZUSAMMEN FASSUNG Die ungarische humanistische Wissenschaft gewann in den letzten Jahrzehnten des 16. Jh. durch die philologische und historiographische Tätigkeit Zsámbokys eine internationale Bedeutung. Er hat überwiegend dazu beitragen, daß Wien zu jener Zeit ein Mittelpunkt der humanistischen Wissenschaft von europäischem Ausmaß wurde. Seine ärztliche Praxis wird heute überschätzt. Zsámbokys Rolle in der Geschichte der Medizin ist nicht von geringer Bedeutung, aber sein Verdienst bezieht sich nicht auf die praktische Ausübung des Faches. Er hatte das Bedürfnis seine klassisch-philologischen, literarischen und historiographischen Kenntnisse mit dem Studium der Medizin zu ergänzen, welche Tatsache dem Zeitgeist entsprach, der die vollständige und volkommene Bildung des Menschen als das höchste Ideal bewertete. Der Humanistenkreis, mit dem Zsámboky korrespondierte, war reich an Persönlichkeiten, von denen nur der Kardinal Bessarion, der wissenschaftlich gebildete Drucker Plantin, der berühmte Botaniker Clusius, der Erzbischof Miklós Oláh, der Bischof András Dudith Erwähnung finden sollen. Zsámboky vertrat die ,,medicina philologica", die sich dem originellen Text zuwandte und anstelle der selbstbezweckten Autorität der antiken Autoren die vergleichende Textanalyse und ihre Bearbeitung ins Auge faßte. Seine Zeitgenossen in Europa schätzten vor allem seine Textausgaben, denen eine genaue philologische Arbeit zu Grunde lag. Die Kenntnis der Klassiker der Medizin hielt er für unentbehrlich zu dieser Arbeit, das auch in seinen Briefen zum Ausdruck kommt. Ab 1566 befaßte er sich mit der Ausgabe des Hippokratés. Seine Dioscorides-Ausgabe, die er zuerst 1675 in einem Brief erwähnt, soll auch zu Wort kommen. Das Werk erschien 14 Jahre nach seinem Tod. Der Verfasser kennt einen Zsamboky-Brief, der überwiegend ärztlichen Inhalt aufweist. Das Gehalt bekam er vom Hof als Historiograph. Die Ausgabe des ersten medizinhistorischen Werkes „Icones" ist auch ihm zu verdanken. Prof. E. SCHULTHEISZ M. D. Ph. Hon. M. D. Institute for History of Medicine, Semmelweis University, Medical School Budapest, Nagyvárad tér 4, Hungary H— 1445 36 Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses, Wien, 1887, No. 4417; No. 4425. 1889, No. 5130. 37 Mindkettőt külön-külön idézi a Cod. Vindob. 9708 fol. 200. alapján Ernuszt Johanna: Die ungarischen Beziehungen des Hugo Blotius. Klny. X. Jg. des Jahrb. des Klebeisberg Kuno Instituts fiir ungarische Geschichtsforschung in Wien. Budapest, 1943, 9. 19. 23. 38 Vida Mária: Az „Icones" mint az első magyar orvostörténeti munka. Kísérőtanulmány Zsámboky „Medicorum Philosophorumque Icones" (1603) című reprintnyomtatványhoz. Budapest, MOT, 1985. p. 3.
