Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Szmodits László: A Pray-kódex növényeinek gyógyszerészettörténeti elemzése

Diószegi Sámuel: „epesáros vérhasban veszedelmes, ha gyulladás is van. Porba szokás bevenni, kevés vízzel"™ Mind a hat Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drog. Ruta graveolens, kert ruta: ősi, pestis ellen használt növényünk. Iványi Béla: „ruta fürul, ha tiszta ólaiba meg főzöd, guta ütis eleu igen io keny vele."'

4 Melius Juhász Péter: „ha megfőzed a rutát szilvalében, ezt iszod, bélnek, oldalnak, szívnek fájását gyógyítja, hurutot, rekedést, fulladást elűz... "

/0 Csapó József: „Pestis idején a rutával készült ecetet kell a szájban forgatni."

1

® Veszelszki Antal: „Pestises időben 1 lat rutalevél, fél lat füge. másfél lat fenyőmag, 1 lat dió, 4 lat rózsa borecetben összekeverni. Reggel egy-egy kanállal bevenni, a dögletesség nem árt."'"' Mérgező hatása is van, abortivum. Saluia, Salvia officinalis, orvosi zsálya: kolostorkerti növény. Alkotórésze a már tárgyalt XV. századi mellbaj elleni orvosságnak. A XVI. század elejéről ered az alábbi orbánc-clleni előirat: „Vad salyad terd meg es porath hinch a sebbe. Kibe féreg vagyon, akar my állat legyen az. . ."'

8 (Vadzsálya = Salvia pratensis'

9

). Melius Juhász Péter: „ha sállyának három levelét öszvetöröd, és eszed, méreg nem fog rajtad. Mellet, májat tisztítja, vizeletet, havi kórságot indít."

80 Diószegi Sámuel: „vízzel öntött teája a gyomor, mell nehézsége, hurut, szélkólika és főfájás ellen hasznos. Jó a főtt vizével a gyulladásban lévő torkot gargalizálni. Kötözésekre, borogatásokra jó."*

1 Mind a hat Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos, kedvelt növényünk. Satureia, Sature ja hortensis, borsfű, csombord: kolostorkerti növény, de házi kertekben is ültették. Régen a nemi vágy élénkítésére ill. csökkentésére használták. Melius Juhász Péter: „ha borban megfőzed s gyakorta iszod, mellet tisztít, veséből, hólyagból arénát, fővent, követ kiűz, vizeletet indít... Gyomrot melegít, tisztít, homályos szemet világosít."*'

1 Veszelszki Antal: „ha virágját szilvalében főzik és úgy isszák, epét űz.. . Kifacsart levét, ha melegen a fülbe bocsátják, elveszi a fájdalmat."*

3 Diószegi Sámuel: „a fájós torkot vele gargalizálni jónak tartják. Levélpora borban bevéve mellt, tüdőt tisztít."

84 Ma elsősorban fűszer, de jó hatású felfúvódás, köhögés ellen. Sauina, Juniperus sabina, nehézszagú boróka: a régi magyarok is ismerték. Az egykori solymári temetőben is megtalálható volt. A ,,Boldogasszony-ágá

!,-nak nevezték.

80 Melius Juhász Péter: „senyvedi, rothadt vért kiviszen a vizeleten, ha borban megiszod. Az asszonyállat méhében lévő gyermeket megöli. Borban, mézben, ha iszod, sárgaságot gyógyít."

86 Veszelszki Antal: „akinek rothadt vere van, borban főzik, némelyek csak vízben, úgy élnek a levével."

87 Diószegi Sámuel: „pora vagy főtt vize a vizeletet annyira űzi, hogy a vérrel is megyén. Ha valaki havi tisztulás idején veszi be, rendkívül sok vért hajt el tőle. és általában veszedelmes vele élni."

88 Mérgező növény, abortivum. 73 Diószegi i. m. 227—-228. 74 Iványi i. m. 183. 75 Szabó T. i. m. 275. 7S Csapó i. m. 231. 77 Veszelszki i. m. 383. 78 Id. Szinnyei József: Egy XVI. századi nyelvemlék. Magyar Nyelvőr 169 (1885). 79 Szabó T. i. m. 486. 80 Szabó T. i. m. 266. 81 Diószegi i. m. 262—263. *- Szabó T. i. m. 263. 8:; Veszelszki i. m. 398. 84 Diószegi i. m. 265. 85 Rapaics Rajmund: Magyarság virágai. Bp. 1932. 38. ,fi Szabó T. i. m. 137. 87 Veszelszki i. m. 391. 88 Diószegi i. m. 344.