Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Szmodits László: A Pray-kódex növényeinek gyógyszerészettörténeti elemzése

Sinape, Sinapis alba, fehér mustár: kolostorkcrti és fűszernövény. Melius Juhász Péter: „vizeletet indít, hastekerést, fájást gyógyít. Méreg ellen jó vele élni. Ha magvát vízzel mészszel öszvetöröd, nyelvcsap alájövésére kötöd, hertelen meggyógyítja."*® Veszelszki Antal: „a gutaütött ember a magját rágja, jobban lesz tőle. Borban főve melegen zacskóba kötve, az elesett tagokra kötni igen hasznos.

1,90 Diószegi Sámuel: „reggel egy egy kanál mag könnyű szeleket csinál,... mellfájást, fulladozást gyógyítja."'

31 Az V. Magyar Gyógyszerkönyvben még hivatalos volt. Fűszerként való alkalmazásán kívül reumás bajokra helyezik az őrleményéből készült pépes borogatót. Uetonica, Betonica, Stachys officinalis, tisztesfű: kolostorkerti növény. Hajdan epilepsziás bántalmakban ajánlották. Csapó József: „fejfájást enyhít. Tüdőt, vesét gyógyítja. Főnek sebeit gyógyítja. Főzze e füve: borban és ruhát áztasson meg vele, kösse a lobos fore.'''

92 Veszelszki Antal: „ha herbathéban isszák, fejfájást, köszvényt megszüntet, tüdőnek, májnak, vesének nyavalyáit meggyógyítja, de sima mézzel kell innia. A fű pora mérget űz, követ ront,... görcsöt csillapít."'

33 Ma is használják, bár nem hivatalos növény. Uva, Vitis vinifera, szőlő: egyik legrégibb magyarországi termékünk a szőlő volt. A középkorban nagy becsben volt a szerémségi, a tokaji, a soproni, a somlói, a pécsváradi, az egri stb. bor. Melius Juhász Péter: „az ért új szőlő hasat tisztít... A szőlőlevél succusa vérhasi, vérköpést, hasfájást gyógyít."

94 Veszelszki Antal: „a homályos szemet a tavaszi kifolyó leve világosítja, ha isszák."'

33 Diószegi Sámuel: „ha gyökerét borban megfőzve tüzes daganatokra rakják, azokat megérleli és kifakasztja."

96 A szőlő-bor étvágyjavító, roboráló hatású. Borokat ún. gyógyszeres borok készítésére is használták (Vinum Tokajenseo Vinum Szamorodni, — mint alapanyagok, gyógyszerek: Vinum chinae, Vinum pepsini, Vinum rhei stb.). Ysopus, Hyssopus officinalis, izsóp: kolostorkcrti növény. Alkotórésze volt a már említett XV. századi mellbaj elleni orvosságnak. Péchy Lukács: „az isópot ha megfőzöd, es mezét vecz bele, ezt gyakorta iszod, galiztat meg öl a gyomorban."'

37 Csapó József: „a fulladozó ember megépül,. . . köhögést szüntet. Toroknak belső dagadását jó ezen fűnek főtt vizével gyakran öblögetni."

98 Diószegi Sámuel: „melltisztító, havi tisztulást elősegítő, gyomorerősítő, flegmás hurutban jó, fulladozásban,. . . szemfájás esetén javallják."" Ma az izzadsággátló hatását is ismerik. „Ha van egy kerted meg egy forrásod, akkor egy egész várost elláthatsz gyógyszerrel !" — tartja a spanyol közmondás. Reméljük, hogy az ősi Pray-kódex gyógyító növényeinek közölt későbbi, XV—XVIII. századi gyógyászati adatai segítségül lesznek a gyógyszerésztörténeti, népgyógyászati és nyelvészeti kutatóknak. 89 Szabó T. i. m. 323. 90 Veszelszki i. m. 412—413. 91 Diószegi i. m. 280. 91 Csapó i. m. 22. 93 Veszelszki i. m. 95. 91 Szabó T. i. m. 135. 95 Veszelszki i. m. 445. 98 Diószegi i. m. 177. 97 Péchy Lukács. In: Weszprémi István: Succincta medicorum Hungáriáé et Transv/vaniae biographia. III. köt. Bp. 1960. 635. 98 Csapó i. m. 121. 99 Diószegi i. m. 265.