Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Schiller Vera: A kígyó-jelkép fejlődésének néhány állomása a görög mitológiában

feltűnik Árész és a sárkány-Harmónia mítosza mögött Athéné alakja, sokkal jobban előtérbe kerül azonban a róla elnevezett Athén város eredetmondájában, ahol nem egy de két sárkányszerű ős-hérosz szerepel, Kekropsz és Erichthoniosz (vagy Erechtheusz). Athén mitikus királyainak egyike Kekropsz, az az ős, akiről Attikát Kekropsz-földnek, az attikaiakat pedig Kekropsz-fiaknak nevezték,

9 Euripidész szerint kígyóként tekereg lányaival együtt egy faliszőnyeg-ábrázoláson,

10 Arisztophanész szerint kígyólábú,

11 Apollodorosz szerint pedig emberi és kígyóteste van, és ugyanő hangsúlyozza autochton jellegét.

12 Erichthoniosz—Erechtheusz mítosza sokkal szélesebb körű. Őt, mint Athén ősét, mint földszülöttet és mint Athéné pártfogoltjai már az Iliász is ismeri: „És kik Athént lakták, jól épített falú várost, földjét büszkeszívü nagy Erechtheusznek, kit Athéné táplált, Zeusz ivadéka, (a Termőföld maga szülte), és a saját dús szentélyéhe, Athénbe helyezte, ott áldoznak Athén fiataljai néki azóta barmokat és bárányt, ahogyan perdülnek az évek. Euripidész Ión című drámája az a mű, ahol az Erichthoniosz-Erechtheusz mondakör kifejtése eléggé részletes, és ahol utalás történik sárkányszerűségéi e is. Ezek szerint a föld öléből sarjadott Erichthonioszt a földről Athéna vette fel, és az előtb említett másik hérosz, Kekropsz lányainak gondjaira bízta. Szó van ezenfelül még arról is, hegy Erechtheuszt a meghasadt föld nyelted. Vagyis a földből sarjadt hérosz vissza is tér a földbe.

11 (Ebben a művében Euripidész ketté választja Erichthonioszt és Erechíheuszt, mintha Erechtheusz Erichthoniosznak utódja lett volna. Egyéb szövegekben azonban Erichthoniosz és Erechtheusz ugyanannak a mitológiai személynek két névalakja.) Ugyanebben a drámában Erichthoniosz kígyó-vonatkozásáról is esik szó. E szerint csecsemő korában kígyó őrizte (ugyanez a mítoszvariáció Apcllcdcrcsznál is megtalálható

10

), és ami a mítosz széles körű elterjedését bizonyítja, Euripidész korában is aranykígyót tesznek az athéni anyák nyakdíszként az újszülöttekre.

11> Kallimachcsz már magát Erichthonioszt nevezi kígyónak.

1 ' A földszülött Erechtheuszról Hérodotosz is ír.

18 Az athéniek Erechtheusztól származtatják magukat. Ercchtheidák, Erechtheusz fiai, „földből született Erechtheidák ivadékai". Lukianosz, aki a mítoszt még ismeri, de jelentését már nem érti, gúnyolódva kérdezi, hogyan lehet, hogy Erichthoniosz a földből sarjadott, és az első athéni emberek Attika földjéből nőttek, mint a kelkáposzta.

19 ,J Euripidész: Hippolütosz 34—35. — Olialomkeresök 656—658. — Ión 296; 936—937; 1571— 1572. — Elektra 1288—1289. — Phonikiai nők 852—855. — Arisztophanész: Felhők 1055— Plutosz 771—773. — Apolloniosz Rhodiosz I. 95; 1776—1777. 10 Euripidész: lón 1163—1165. 11 Arisztophanész: Darázsok 437. 12 Apollódorosz III. 14, 1. 13 Homérosz: Iliász II. 546—551. 14 Euripidész: lón 20—24; 265—274; 281—282. 15 Apollódorosz III. 14, 6. 16 Euripidész: Ión 20—26; 1427—1431. 17 Kallimakhosz: Hekalé II. 2—10. 18 Hérodotosz VIII. 55. 19 Pindarosz: Püthia VII. 7—9. — Isthmia 26—28. — Euripidész: Médeia 824; 1384—1385. — Hippolütosz 1093—1095. — Olta/omkeresők 702. —Phoinikai nők 852—853. — Szophoklész: AiaszlOl—202. — Arisztophanész : Lovagok 1015—1016; 1030. — Apolloniosz Rhodiosz I. 101 — Plutarkhosz: Thészeusz 3. — Lukianosz: A hazugság szerelmese (Philopszegdész. ..) 3.