Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Fleischer, Arndt: Patentgesetzgebung und Chemisch-Pharmazeutische Industrie im Deutschen Kaiserreich (1871—1918) (Marosné Lugosi Márta) - [Fracastoro, Girolamo:] Fracastoro's Syphilis. (Ed.) Geoffrey Eatough (Kaszánszky Zsombor)

Fleischer, Arndt: Patentgesetzgebung und Chemisch-Pharmazeutische Industrie im Deutschen Kaiserreich (1871—1918). Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag, 1984. S. 440 A könyv két nagy témaköri tárgyal. A szerző behatóan vizsgálja a német gazdasági élet jogi szabályozásának kibontakozását az első világháború végéig, és részletesen foglalkozik a gyógyszerkémiai ipar felvirágzása során a szabadalmi jog későbbi változásaival. Az első két fejezet történeti visszatekintés, melyben az egyes európai országokban külön-külön vizsgálja a szabadalmi jog kibonatkozását. A továbbiakban azokat a politikai és gazdasági tényezőket mutatja be, amelyek az első szabadalmi törvény gyengeségeit igazolták. Ez már az első használható festék- és természetes anyagok szintézisének szabadalmazása során kiderült. Ezekhez járultak még az 1891. évben megalkotott szabadalmi jog előírásai, amelyek következtében, a szövetkezetek, egyesülések, hivatalos csoportosulások sőt egyes kiváló személyiségek szerepe növekedett. A szerző ebben a fejezetben tárgyalja a gyógyszerkémiai ipar számos fontos felfedezését is (alizarin szintézis, szalicilsav származékok stb.). A német mérnökegycsület a szabadalmi jog reformját sürgette. Az új anyagokra és eljárásokra egyaránt kiterjesztett jogvédelem bevezetését szorgalmazták, főleg az utánzás lehetőségének kizárásán fáradoztak. A szabadalomvédelemmel külgazdasági és külpolitikai nézőpontból külön fejezet foglalkozik. Elsősorban Németország és Svájc viszályával, ugyanis az utóbbi következetesen megsértette a szabadalmi jogot. Igaz, hogy a német gyógyszerkémiai ipar a korai szakaszában, gyakorlati okból ugyancsak a védelmi jog szabadsága mellett döntött, ez főleg Németországnak Franciaországgal szembeni magatartásában nyilvánult meg. Később azonban német oldalról a nevezetes találmányok és felfedezések a szabadalmi jog rendezését szükségessé tették. Az újabb fejezet kimondottan a szabadalmi jog fejlődésével foglalkozik. Az ipari ..magántulajdon" védelmét szolgáló törvény ugyanis a különféle érdekeltségű csoportok között ellentéteket hozott felszínre. A nagyipar rohamos fejlődésével felerősödött a népesség rétegződése. Kifejezett ellentétek keletkeztek a találmányok hasznát élvező vállalatok és a találmányokat előállító munkavállalók között. Az ellentétek egyaránt tartalmaztak politikai, gazdasági és szociális vonásokat. Ezért vált szükségessé a szabadalmi törvény és feltalálói jog revíziója. A 19. sz. második felében a német gyógyszerkémiai ipar virágkorát élte. Újabb és újabb eredmények egész sora születik (antipyretica, analgetica, antiseptica, chemotherapeutica, galenica stb.). Az új szabadalmi törvény megalkotásánál Németország bár a gazdasági élet kívánalmainak megfelelően orientálódott, ugyanakkor a vállalkozások érdekeit is messzemenően támogatta. Ez nyomta rá a bélyegét a fiatal iparágra, a gyógyszerkémiai iparra. Marosné Lugosi Márta [Fracastoro, Girolamo :] Fracastoro's Syphilis. (Ed.) Geoffrey Eatough. Liverpool, Cairns, 1984. 295 p.. Girolamo Fracastorót mint a reneszánsz kiemelkedő tudósát, költőjét, és gondolkodóját tartjuk számon. A vérbajról, a szifiliszről három művet írt. A Syphilis című költeményt - ezt tartalmazza a kötet —, egy töredékes prózai munkát és a De contagione (A fertőző betegségről) című könyvet. A Syphilis című divinum poéma 1530-ban jelent meg Veroná-