Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

KABAY JÁNOS MORFINGYÁRTÁSI SZABADALMAI IFJ. MENNER ÖDÖN Ivözcl hat évtized telt cl azóta, hogy egy ismeretlen hatal gyógyszerész, Kabay János, szabadalmi bejelentésével hívta fel magára a figyelmet. A magyar találmányi hivatal olyan eljárást jegyzett be, amely forradalmasította az ópiumalkaloida kinyerését. A korunkban oly természetesnek tűnő eljárás nem volt ennyire egyszerű 1925-ben. Számtalan buktatón kellett az ötletnek eljutnia a kivitelezés során mindaddig, amíg igazolta életképességét, a találmány nagyszerűségét. Még a szakemberek körében is kevés azoknak a száma, akiknek tudomása volna arról, hogy Kabay Jánosnak nem egy, hanem két ópiumalkaloida-előállítási szabadalma volt: az 1925.május l-jén benyújtott ún. „zöld", valamint az 1930-i „száraz" technológiai eljárás. Azzal, hogy miként születtek szabadalmának ötletei, milyen megfigyelések hatására kezdett el ezzel a témával foglalkozni, tudomásom szerint korábban senki sem foglalkozott, a két találmányi bejelentést összefüggően nem vizsgálta a szakirodalom. Kabay János eredetileg gépészmérnöknek készült Budapesten. Műegyetemi tanulmányai az I. világháború miatt félbeszakadtak 1915-ben, mikor önként jelentkezett katonának. Harctéri bevetés nélkül vészelte át a nehéz éveket, és 1919 telén került haza szülőfalujába, Büdszentmihályra. Édesapja anyagilag tönkrement a hadikölcsön kötvényekbe fektetett pénze elértéktelenedésével, amelynek jegyzésében a falu polgárai előtt mint községi főjegyzőnek, élen kellett járnia. Fokozta a család gondjait az is, hogy váratlanul nyugdíjazták, mivel megszűntek a korábbi kedvezmények. Át kellett adnia szolgálati lakását, megszűnt az illetményföldje stb. Az elszegényedett családnak nem volt pénze Kabay János műegyetemi tanulmányainak folytatására, ezért kereset után kellett néznie. Elsőnek a Dessewlfy grófok Tiszalök-Hajnalos-i birtokán helyezkedett el, mint gazdasági gyakornok. Ez azonban szezonális munka volt, aminek befejeztével gyógyszerész gyakornoknak, vagy ahogy ezt abban az időben hívták, „praxinak" jelentkezett Tiszalökön a Rab család tulajdonában lévő „Szarvas" patikában. Jogos kérdés, hogy egy eredetileg gépészmérnöknek készülő fiatalembernek — az ismertetett anyagi gondok mellett — mi adta az ötletet, hogy pont gyógyszerész legyen. Ki vagy kik voltak azok, akik eredeti terveitől teljesen ellentétes pályaválasztásra rábírták

0 Családjában négy gyógyszerészt is találunk. Elsőnek kell megemlíteni keresztapját. Lukács Ferencet, Szentmihály (Büdszentmihály) első patikusát, aki községének népszerű embere volt. Patikaházában gyűlt össze népes családja, így a Kabayak is, akikkel nem csupán az elsőszülött, Kabay Péter, és az ötödik gyerek, János keresztapasága, hanem felesége. Deák Ilona révén közvetlen rokonságban is volt. Lukács Ferenc tizenegy gyer-