Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Scharf, J. H. — Kammerer, W. (Hrsg.): Leopoldina-Symposion Naturwissenschaftliche Linguistik (Magyar László) - Schmidt-Voigt, Jörgen: Russische Ikonmalerei und Medizin (Kádár Zoltán)

mérése volt. A. Trousseau (1801—1867), aki maga is asztmában szenvedett, a betegséget a pszichoneurózis fogalomkörbe illesztette. Osler is hajlott erre a nézetre. Az asztmában jelentkező morfológiai köpet-elváltozásokat elsősorban német szerzők írták le. Az asztma elméletekben 1910 jelenti a fordulat évét. Francia szerzők ugyanis kimutatták, hogy az asztma egy allergiás reakció egy érzékenyített szervezetben egy külső, vagy bélártalomra. A terápiát illetően az adrenalin bevezetése fontos mérföldkő az asztmakezelésben. Az asztmában szenvedő L. Aschoff a legjobb eredményt saját magán a röntgenbesugárzástól észlelte. Minthogy a könyv irodalma a 60-as évekkel zárul, így a legújabb fontos felfedezések nem szerepelnek a könyvben. A III. kötet témái: 1. Rhinopathia vasomotrica, 2. Urtikaria, 3. Quincke oedema, 4. Szérumbetegség, 5. Migrän. A IV. kötet néhány kiegészítő fejezetet tartalmaz: gyógyszerérzékenység stb. A legnagyobb terjedelmű a több mint négyezer adatot tartalmazó bibliográfia. A könyv mind a klinikusnak, mind az orvostörténésznek egy komoly s szinte kimeríthetetlen kincsesbányát jelent. Külön érdeme, hogy az idézett szerzők legfontosabb mondanivalóját eredeti nyelven hozza s mindjárt hozza a német fordítást is. (Egy hasonló jellegű könyv „Excerpts from Classics in Allergy" 1969-ben jelent meg, 55 szerzőt ismertet, de fő mondanivalójukat csak angolul hozza.) Mind a szerző, mind a kiadó igen jó szolgálatot tett a mű közreadásával. A szép kiállítás a kiadó gondos munkáját dicséri. Kenéz János Scharf, J.-H.—Kammerer, W. (Hrsg.): Leopoldina-Symposion Naturwissenschaftliche Linguistik. (Nova Acta Leopoldina, Neue Folge, Nr. 245. Band 54.) Halle/Saale, Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, 1981. 855 p. Az 1976 júliusában Halléban tartott természettudományi-nyelvészet kongresszus előadásait tartalmazza a kötet. Az előadások tárgya szerint hat témakörb e s ezeknek megfelelően hat fejezetbe volt sorolható a kongresszus anyaga. Az első fejezet előadásai a matematikai és mesterséges nyelveket vizsgálják, a második csoport írásai a matematikus és egyéb — objektivitásra törekvő — nyelvelemző módszerekről szólnak. Ezután a nyelven kívüli kommunikációs (nonverbális) eszközökről, majd az „organizmikus" (sic!) nyelvelméletről szóló előadások következnek. Az újabb fejezet címe: „Nyelvontogenezis", hol főként a gyermeknyelvet elemző munkák találhatók, végül a kívülálló számára leginkább élvezhető tanulmányegyüttes a kommunikáció kialakulásáról kísérel meg képet adni. Mint az eddigiekből is kiderült, a kötetet nem a nagyközönségnek szánták, hiszen a rendkívül izgalmas kérdéseket föltevő, de nem túl könnyen érthető előadásoknak még olvasásához is speciális képzettség szükséges. Az erőfeszítést azonban mindenképpen megéri a tanulmányok olvasása, mely meggyőz minket arról, hogy nincs az emberi tudásnak olyan területe, amelyről a nyelvtudomány ne tudna újat és fontosat mondani. Magyar László Schmidt-Voigt, Jörgen: Russische Ikonmalerei und Medizin. München, Verlag Karl Thiemig, 1980. 168 p. A könyv, amelyet gyönyörű, jórészt színes képek ékesítenek, orvosszerző műve. Az ikonográfiái kérdésekkel, ikonológiával is foglalkozó orvostörténész számára különleges szellemi élvezeteket nyújt. A szerző, ugyan kérdőjellel, mindjárt azzal kezdi művét, hogy az első ikonfestő orvos volt-e, ahogy a jámbor orthodox hagyomány véli: eszerint