Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szlatky Mária: Dudith András (1533—1589) humanista philologus levelezésének orvostörténeti jelentőségéről

remekműben, amelyet bátran nevezhetünk értekezésnek, az ész és a tudomány nevében kel harcra az üstökösökkel és általában a megmagyarázhatatlan természeti, égi jelenségekkel kapcsolatos Babonák, tévhitek, jóslások ellen. Bevezetésül idézi az antik szerzőket, elsősorban Arisztotelészt, hogy mit is mondtak az üstökösök természetéről, hogyan magyarázták e jelenségeket. Majd az antik nézetekkel szembeállítja saját kora kiemelkedő tudósainak véleményét. Többek között Marcellus Squarcialupust, „a tudós és éleselméjű filozófust és orvost", Johannes Praetoriust, „Nürnberg városának kiváló tudású és jóságú matematikusát", Paulus Fabriciust, „az ebben a tudományban rendkívüli tapasztalatokkal bíró filozófust és orvost, császári matematikust", valamint Hieronymus Cardanust, „a különféle tudományokban járatos, csodálatos tehetséggel megáldott nagyhírű matematikust" vonultatja fel nézetei alátámasztására a kortársak közül.

18 A névsor önmagáért beszél, az idézett nevek valóban a kor legjelesebb tudósai voltak. A különböző nézetek szembesítése és idézése után tér csak rá dolgozatának fő témájára, azokra a hiedelmekre, amelyek szerint az üstökösök előrejelzői bizonyos — legtöbbször tragikus — eseményeknek: járványoknak, háborúnak; sőt nemcsak előrejelzői, de előidézői is, okozói is (causae efficientes) ezeknek. Minden tudásával, a józan ész erejével küzd ez állítások ellen. Jól érzékelteti gondolatmenetét néhány kiragadott idézet: „Ki az, aki egész nap célba hajigál és egyszer sem talál?"

19 — íria Cicerót idézve az úgynevezett beteljesedett jóslatokról. „Van-e hiúbb dolog a madarak röptéből való jóslásnál, az állati belsők megtekintésénél ? Lehet-e ennél nevetségesebb dolgot kitaláni ? És mégis gyakorta bekövetkezett olyasmi, amit a tudatlan sokaságnak e hiú becsapásaiból előre jósoltak."

20 Majd visszakanyarodva az üstökösökre s az általuk előidézett vagy előrejelzett eseményekre, így folytatja gondolatmenetét: „Bizonyos, hogy minden időkben számos üstökös ragyogott anélkül, hogy háborúk, dögvészek lettek volna, vagy királyok haltak volna. És megfordítva is."

21 „Hát miféle előre feltűnő üstökösök jelezték azt a bizonyos, Thukidydésztől leírt dögvészt, vagy a másikat, amelyet Hippokratész vagy Galenus stb. írt le és amelyet Boccacius oly gazdag színezéssel ecsetel; azután a sok egyéb járványt, amelyek hol itt, hol ott kegyetlenül megtizedeltek minden élő teremtést, vagy a négy évvel ezelőtt Litvániában, Lengyelországban, Törökországban, Pannóniában és Németországban dühöngő pestist.. ,"

22 Hasonlóképpen érvel azellen, hogy a háborúkat előrejeleznék üstökösök vagy bármilyen egyéb égi jelenségek. Az első tridenti zsinat előtt tartott beszédére emlékeztetnek és hazája sorsa miatti aggodalmát fejezik ki azok a sorok, amelyekben a török dúlásáról, Gyula és Szigetvár hősi védelméről, a magyarok önfeláldozó küzdelméről ad lángoló hevű, ugyanakkor igen tömör és szemléletes leírást, fel tévén végül a kérdést, vajon miféle üstökösök jelezték előre azt.

23 A továbbiakban keresi azokat az okokat, amelyek miatt az emberek oly kitartóan ragaszkodnak efféle, minden tudományos alapot nélkülöző nézeteikhez. Rámutat arra, hogy ez többek között a hibás logikai gondolkodásból fakad, az emberek gyakran ok-okozatként fogják fel és értelmezik a csupán időben egybeeső, vagy közvetlenül egymás után történő eseményeket. „Különösen akkor, ha valami várakozásuk ellenére, vagy akaratukon 18 Mátrai i. m. 17-18. u Mátrai i. m. 21. 20 Mátrai i. m. 21. 21 Mátrai i. m. 21. 22 Mátrai i. m. 22. r.i Mátrai i. m. 24.