Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szlatky Mária: Dudith András (1533—1589) humanista philologus levelezésének orvostörténeti jelentőségéről

kívül következik be — írja. — Valaki lázas lesz, megbetegszik, meg is hal; másvalaki magasból lezuhan, vagy a lóról leesve nyakát töri, miközben mennydörög és villámik: vájjon ezért a mennydörgést, villámlást, vagy a lázat kell megtennünk az említett bajok előidéző okának?"

2

* Ezek után sorra veszi és cáfolja azokat az ellenérveket, amelyeket a vele nem egy véleményen lévők felhozhatnak. Többek között így ír: „.. .Azt mondják erre: Hát szerinted az üstökös egyáltalán semmit sem jelez nekünk előre azokból a csapásokból, amelyektől az emberek félnek: Azt hiszed az ilyen égi tűz csak úgy, hiába mutatkozik ? Igenis azt mondom ... "

25 —jelenti ki félreérthetetlen nyíltsággal. Azután így érvel : „A dolgok ritka volta, valamint saját tudatlanságunk okozza azt, hogy a félénk és babonának hódoló emberek lelkei inkább a baljóslatú sejtések felé fordulnak, semhogy magának az illető dolognak a természetét nyomoznák.

"

26 „Nem tagadom, előre meg lehet mondani olyan dolgokat, amelyek fizikai alapon történnek és természeti törvény alapján nem is lehetnek másképp, pl. a csillagok kelését és nyugvását, a nap- és holdfogyatkozásokat, vagy néha az üstökösök fellángolását is .. .mert ezek bizonyos természeti rend- és törvényszerűségek alapján jelentkeznek."

27 Értekezésének utolsó részében cáfolja azt az arisztotelészi tant, hogy a szeleket és a levegő szárazságát az üstökösök idézik elő. Ezzel kapcsolatban cáfolja azokat a nézeteket is, hogy a levegő szárazsága és forrósága, valamint a szelek idéznék elő a különböző járványokat, elsősorban a pestist. „A filozófusok és orvosok tanítása szerint ezek a hőségek inkább elemésztik a megromlott és mérges gőzöket és a levegőt megtisztítják a ragálytól... ehhez a szelek is nagymértékben hozzá járulnak... Mindez az illető jósok ellen bizonyít, mert azt jelenti, hogy az üstökös megszünteti a dögvész okát, ti. sokak véleménye szerint a járvány minden ereje a rothadásban rejlik. A rothadásnak pedig nincs hathatósabb ellenszere, mint a száraz levegő."

28 Végül „dolgozatának" utolsó bekezdésében a kortárs orvostudós, Hieronymus Mercurialis véleményét idézi a pestis okairól, majd szembeállítja ezzel saját felfogását, amely jól példázza, hogy Dudith András felvilágosult nézeteivel nemegyszer megelőzte korának kiemelkedő tudósait is. „Hieronymus Mercurialisnak a kiváló páduai filozófusnak és orvosnak véleményét nem tartom helyesnek, amennyiben azt állítja, hogy pestis csak akkor van, ha az emberi testek a pestises magvaktól és rothadó miazmáktól megromlott levegő révén meg fertőződnek, a halálos kórt magukba szívják és teljesen belső részeikbe fogadják. Látszólag szemben áll a józan ésszel az, amit — ha nem tévedek — tanít, hogy ti. nem beszélhetünk pestisről, ha csak kevesen pusztulnak el, és nem telik meg hulladékkal az egész város, vagy egy egész tartomány. Mert a levegő me gr omlottsága nélkül is, bár nem olyan gyakorta, mégis sokan halmozhatnak fel magukba rosszindulatú nedveket, amelyek rothadásnak indulva, igazi pestist idézhetnek elő valakiben. Ez a részleges pestis azután, miközben a ragály másokra is átterjed, teljes és egyetemes pestist idéz elő. Mert én a fajt, erőt és lényeget nem a betegek vagy áldozatok sokasága, vagy csekély száma szerint (hiszen a szám nem jelenthet lényeget), hanem magának a betegségnek sajátságai, állandó jellegű okai és hatása szerint mérem."

29 24 Mátrai i. m. 25. 25 Mátrai i. m. 28. 26 Mátrai i. m. 31. 27 Mátrai i. m. 31. 28 Mátrai i. m. 35. 29 Mátrai i. m. 41.