Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szlatky Mária: Dudith András (1533—1589) humanista philologus levelezésének orvostörténeti jelentőségéről

1560 végefelé Firenzén, Párizson, Németországon és Bécsen keresztül hazatért, Ferdinánd a tinnini püspökséget adományozta neki kegye jeléül. Nem sokáig tartózkodott azonban itthon, mivel az 1561-es nagyszombati zsinat úgy határozott, hogy „a magyar papság tisztelendő szószólójaként" a tridenti zsinatra küldik. Feladat volt, hogy Ferdinánd képviselőit és bizonyos szerény reformtörekvéseket támogasson. 1561—1563 között három beszédet tartott a zsinaton, amelyek később nyomtatásban is megjelentek.

10 Első beszédében a török elleni nemzetközi összefogást sürgette, a magyarokat mint a kereszténység védőbástyáját festette le: „hogy a többi nemzetek nyugodtan aludhassanak a fél fülükön és hogy félelem nélkül végezhessék a békeidőben megszokott dolgaikat, hogy teljesen nyugalmat élvezzenek, a magyarok saját testüket dobják oda''' — mondotta többek között e méltán híressé vált beszédében. A második beszéd központi témája a két szín alatti áldozás volt, a harmadikban pedig a papok nősülése mellett foglalt állást. Kitűnően felépített, retorikai szempontból kifogástalan beszédeiben egyértelműen a reformok megvalósítását sürgette, így heves viták középpontjába került. 1563-ban hazatért, a zsinatról való távozásával kapcsolatban sok botrányt emlegettek, ezek a feltételezések azonban nem tűnnek valószínűnek, hiszen hazatértekor újabb egyházi tisztségeket és javadalmakat kapott (pécsi és csanádi püspökség), sőt ekkor nevezték ki királyi kancelláriai titkárrá is. 1564-ben megírta barátja és mecénása, Reginald Pol életrajzát, s I. Ferdinándnak ajánlva nyomtatásban is megjelentette De vita Reginaldi Poli címen.

11 1564-től diplomáciai szolgálatot teljesített Miksa követeként Krakkóban, Zsigmond lengyel király udvarában. 1567-ben házasságot kötött a királynő egyik udvarhölgyével, Regina Strass-szal. Ez a cselekedete már valóban botrányt váltott ki, egyházi tisztségeiről lemondott, majd kilépett a katolikus egyház kötelékéből. A pápa kiátkozta és távollétében — in effigie — képmását elégettette. Bár számos levél és egyéb dokumentum tanúskodik arról, hogy Dudith vallási felfogásában a sociniánusokhoz (unitáriusokhoz) húzott, a továbbiakban egyetlen felekezetnek sem lett tagja. Házasságának, a katolikus egyházból való kilépésének történetét és indokait, valamint vallási nézeteit ő maga foglalta össze II. Miksához intézett Excusatio-jäban, amelyet később Reuter nyomtatásban is megjelentetett (1610).

12 Visszatekintve ezekre az eseményekre, 1570-ben kelt egyik levelében így írt: „Végre is miért őrjöngenek? Mit tettem? Feleséget vettél, mondják. Vajon ezzel a cselekedettel keresztre feszítettem Krisztust? Elhagytam soraikat, önként a világiak rendjébe vonultam, felhagytam minden egyházi ténykedéssel. Azt a büntetést szabtam ki önmagamnak, amelyet az egyház régi törvényei számomra megállapítanak. Mi van még hátra ezen kívül? Magános és elvonult életet élek, semmi olyasmin nem töröm a fejem, ami a köznyugalmat megzavarhatja, minden elhatározásom, minden cselekedetem vezető elve a legnagyobb mér10 Orationes duae in S. Oecumenico Concilio Tridentino habitae a R. P. And. DuditioSbardellato episcopo Tinniensini... Venetiis, 1562. (Ebben első két beszéde található, a harmadik beszéd kiadása: And. Duditii ... Sententia de Calice laicis permittendo. Patavii, 1563. A kötetet Nicasius Ellebodius adta ki, Oláh Miklósnak ajánlva.); A tridenti zsinathoz 1. még: Fraknói V.: A magyar főpapok a tridenti zsinaton. Esztergom, 1863.; továbbá Juhász K.: Dudith in Trident. Egyházi Szle. 1925. 11 L. 6. jegyz. 12 Az „excusatio" első és egyetlen kiadása megtalálható Reuter i. m. az alábbi címen: And. Duditii excusatio ad sereniss. Romanorum Imperatorem Maximilianum II. ... in qua rationes affért quamborem Episcopatu quinque ecclesiensi et aliis honoribus abdicatis uxorem dixerit. 1567.