Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
ADATTÁR - Dóka Klára: A pesti sebészek céhlevele
A PESTI SEBÉSZEK CÉHLEVELE DÓKA KLÁRA Pest-Buda 1686 szeptemberében szabadult fel a csaknem másfél évszázados török uralom alól. A két város lakossága ekkor kb. 56 000 fő volt, azonban az ostrom idején a polgárok közül sokan elmenekültek. Elhagyták Pest-Budát a kiűzött törökök, és helyőrséget hátrahagyva elvonult a felszabadító katonaság is. Az újjátelepítés Pesten lassabban haladt, mint Budán, de a 18. század első évtizedeitől a balparti város lakossága is folyamatosan növekedett. 1726-ban 6000, 1738-ban 8000, 1749-ben 9000, 1769ben 13 000 fő élt Pesten. 1 Az első egészségügyi személyzetről nehéz pontos képet alkotni. A középkori előzményektől eltekintve 1770-ig orvosképzés Magyarországon nem volt, az egyes városokba betelepedő orvosok (doctor, medicus, fisicus) külföldön tanultak. A sebészek tevékenységét kézműves foglalkozásnak tekintették. A borbély mesterséget is űző sebészek ( Chirurg, Barbier) a műhelyekben egymástól tanultak, és az ország nagyobb városaiban céhes szervezeteket hoztak létre. Foglalkoztak gyógyítással a fürdősök is, akik a tulajdonukban levő vagy bérelt fürdőkben nemcsak a létesítmények üzemeltetését látták el, hanem a hozzájuk forduló betegeken is segítettek. A 18. század elején Magyarországon a borbély és sebész között nem volt különbség, és hasonlóképpen gyógyítással és borbélymesterséggel foglalkoztak a német nyelvterületeken élő sebészek is. Franciaországban ebben az időben már a főúri udvarokban és a városokban a borbélyok tevékenysége specializálódott, és a sebészek csak gyógyítással foglalkoztak. A töröktől felszabadult Pest első lakosai között megtaláljuk az egészségügy képviselőit. 1687-ben a háztulajdonosok között szerepel Preissl Pál fürdős, 1687—1689 között három sebész. 1710-ben Prückner Kristóf vásárolt házat Pesten, akinek foglalkozását „Doktor der Medizin li-nek jelölték. 2 1692-ben két sebész (borbély) kapott polgárjogot: Fink János és Fogarasi Barbier Mihály, akik közül az egyik Bajorországból, a másik Erdélyből költözött Pestre. 1695-ben egy stájerországi, 1698-ban egy győri fürdőst iktattak a pesti polgárok közé, majd őket 1701-ben, 1707-ben, 1713-ban újabb fürdősök követték. 3 A kisszámú sebész és fürdős nem tudta a lakosság egészségügyi ellátását megoldani, ezért a 18. század elején a tanulatlan kuruzslók, alorvosok igen jó lehetőségeket kaptak. A szegényebb lakosság nem is volt képes megfizetni a sebészeket, különösen nem a külföldön tanult orvosokat, akikhez egyébként sem volt bizalma. 4 1 Budapest története a török kiűzésétől a polgári forradalomig. Bp., 1975. 127. 2 Englanderné Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán a legrégibb időktől a városok egyesítéséig, h. n. é. n. 39. 3 Illyefalvi I. Lajos: Pest polgárai, h. n. é. n. 4 Friedrich Ildikó: Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. 82. (1977). 65-90.
