Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága
levelezésbe lépett Johann Andreas Murray svéd orvossal. 74 Murray latin müve 1767-ben már a himlőoltás svédországi történetéről számolt be. A svéd eredmények arra késztetik Dombyt, hogy hazájában is kísérletet tegyen. Oltásai nyomán csökken az országos járvány pusztítása Miskolcon és a megyében. Murray hozzá írt leveléből tudjuk meg, hogy a Rosen-kÖnyv fordításával 1786-ban már készen volt. A fordítást a negyedik német kiadás után végezte. Murray arról értesíti Dombyt, hogy már az ötödik kiadás is megjelent, ennek is ő — Murray — a fordítója és kiegészítője. A kiegészítéseket közli Dombyval, tehát az 1794-ben kinyomtatott magyar nyelvű Rosen-mű a címlap adataitól eltérő módon nem a negyedik, hanem az ötödik német kiadásban közölt javításokkal, kiegészítésekkel együtt látott napvilágot. Domby közli, hogy „Rosen és Murray Urak Jegyzéseik alél M. és R. betűket írtam", és „melly kevés jegyzéseket magam hozzá tettem, azokat D. betűvel megkülönböztettem." Saját jegyzetei magukban foglalják Domby hatásos, egyszerű receptjeit a gyermekek gyakori — a tartalomjegyzékben megtalálható — betegségeire. Olyan recepteket közöl, melyeket itthon a patikában árulnak, vagy a magyar föld virágaiból, fáinak, füveinek terméséből bárki előállíthatja gyógyszerét. De bennhagyja a svéd gyógyszerösszeállításokat is azok számára, akik „az északi Orvoslásnak módját tudni" kívánják. Miután 1786 decemberében Domby kézhez veszi Murray levelét az ötödik német kiadás változtatásaival, nyomdába kívánja adni a könyv fordítását. Erről az előzéklapokon található „Tudósítás" tájékoztat. „Mindőn ezt a Munkát a negyedik német kiadás szerint elvégeztem, és a Könyvnyomtatónak által adni akarnám, a szinte akkor érkezett ama fáradhatatlan Természetvizsgáló Svéciai Vitéznek, a Felséges nagy Brittanniai Királyi Udvari Tanéit sósának, Murray András Uramnak, Göttingából hozzám küldött levele. . . " Hogy miért nem került a könyv nyomdába az 1786 után következő évben, nem tudjuk : csak annyi biztos, hogy Domby Sámuelnek „sok nagy akadályai" voltak. Talán az, hogy „hivatalomtól véiratlanul elestem", talán leégett házának újjáépítése kötötte le erejét, talán a himlőjárványok háromszori hullámban való jelentkezése több munkát és időt kívánt, mint amennyi egy ember vállára fér? A találgatásoknak nincs értelme, a lényeges az, hogy Domby és Kolozsvári Báti János ismerték és javasolták a könyvben foglalt himlőoltások bevezetését, s hogy az oltás már gyakorlattá lett Magyarországon. A svéd gyermekgyógyászati irodalom hazai meghonosítása egyben a gyermekgyógyászat, a pediatria létrejötte is. Az eredeti mű elsőként kalendáriumban jelent meg. A kalendáriumot a borbélyok is olvasták, akik vidéken orvoskodtak, sebészkedtek, s eljutott a nemesi, polgári házakba, és a kor nemesasszonya még a környezet egészségének őre is volt. 75 A rossz közlekedési viszonyok miatt a gyermekeknek adandó gyors segítség elsősorban otthoni vagy szomszédasszonyi segítség, vagy a gyorsan előhívható bába, borbély, sebész segítsége lehetett. Orvos csak városban élt, s a magyar nép nagy többsége — akár a svéd is — falvakban, tanyákon élt. Érthető tehát, hogy az első gyermekgyógyászat egyszerre szól laikusoknak és orvosoknak: író és fordító feltételezik, ki-ki a tudásának, képességei71 Murray, Johann Andreas (1740—1797), svéd orvos és botanikus, Linné tanítványa és növényrendszertanának kiadója, stockholmi orvostanár és akadémikus. Fiatalon a himlővel és oltásával foglalkozott, História variolarum insitionis in Suecia (1767) c. munkájában a svéd himlőoltás történetét írja meg. Majd gyógyszerekkel végzett értékes állatkísérleteket, s hat kötetben feldolgozta a növényi drogokra vonatkozó tudnivalókat: Apparatus medicaminum insitionis in Suecia (1787). Murray magyar kapcsolatai eddig feltáratlanok. Dombyval a jelek szerint baráti levelező viszonyban volt. Kornis Gyula: A régi magyar nőmozgalom és leánynevelés. Budapesti Szle, 1927. jan. 57—94.
