Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

gondolatot jegyez fel, köztük olyanokat is, amelyek programjának szerves részei lesznek. Egyben igen aktívvá válik, aminek jeleként csak a már néhány hét múlva Metternichhez intézett memorandumaira emlékeztetünk. Az aktivitás ébredésének alapját belső tényező, cyklothym alkata képezte. Az irányítást pedig a felhalmozódott élményanyag, amely az évek során egy nagy intelligenciájú egyénben gyűlt fel, aki képes is volt értékesíteni gazdag tapasztalatait, élményeit. ELMEBETEGSÉG TÜNETEINEK HIÁNYA Az elmebetegség kritériumának az érzékcsalódásokat, a téves eszméket, a psychomotoros nyugtalanságot és az elbutulást tartjuk. Nagyon kevés adat kelti azt a gyanút, hogy Széchenyinek psychósisa előtt érzékcsalódásai lettek volna, s ami adat van, nem elégséges ahhoz, hogy a gyanút keltő élmények jellegét meg tudjuk ítélni. Izolált élmények voltak: nem jelentkeztek tartósan, nem tértek vissza azonos formában. Nem befolyásolták gondolkodásmódját, magatartását, eltérően a kóros érzékcsalódásoktól. Legvalószínűbb, hogy hypnogog hallucinációkat és pseudohallucinációkat élt át.

52 Mivel fáradtságban jelentkezhetnek nem kóros érzékcsalódások, megerőltető életmódja is magyarázhatja esetleges megjelenésüket. Grünwald említette — és tőle Szirmayné átvette, — hogy „már hatéves korában látomásai vannak s megjósolja a nagycenki kastély elpusztuláséit. "

oA Szirmayné szerint látomásai 1840 után nappal is jelentkeztek. Ezek a szerzők nem nevezik meg forrásaikat. Kérdés, valóban kóros érzékcsalódás volt-e 1829. november 10-én feljegyzett hanghallása, amelyet érzelmi színezet kísért.

54 Aligha van egyén, kit nem fog el néha kényszerérzés egy-egy cselekmény megismétlésére, ellenőrzésére és némelykor egy ideig nem tud megszabadulni egy-egy jelentőség nélküli gondolati tartalomtól, vagy egy-egy veszélyes cselekvésindítéktól. Még ilyesmire is csak egy példát találtam Széchenyinél: „Egész éjjel a huszonhetes szám üldözött."

5o A kényszerneurotikusok kényszerképzetei függetlenek a psychés élet egyéb vonásaitól s a beteg azokat idegenből eredőnek, tévesnek érzi. Széchenyi viszont nem töprengett azon, megokoltak vagy megokolatlanok voltak-e panaszai, kétségei; nem elemezte őket. Vergődéseit lelki életének árama, mondhatnók önhatalmúlag, úgy sodorta, mint minden köznapi tudattartalmat, azok nem jártak a rákényszerítettség érzésével, a kényszergondolatoknak ezzel a jellegzetességével. Gyötrő élmények voltak, de ő azokat nem mint psychés tartalmakat érezte betegesnek, hanem ugyanúgy állott velük szemben, mint a szervi betegek állanak panaszaikkal: nem voltak számára értelmetlenek. Ebből a szempontból elemzésre szorulnak öngyilkossági gondolatai; velük később kell foglalkoznunk. Panaszai általában nem is bizonyos meghatározott körülményekhez kötötten jelentkez•

v- Ezek egészséges egyénnél is előfordulnak. Hypnagog jelzővel az elalváskor és ébredéskor jelentkező érzékcsalódásokat illetjük. — "Pseudohalluziationen unterscheiden sich sowohl von den Wahrnehmungen wie von den echten Halluziationen durch das Fehlen der vollen Leibhaftigkeit." Bumke i. m. 25. 53 Grünwald i. m. 20. — Gondolnunk kell eidetikus (Jaensch) élményre. 51 ".. .Sitze ich. .. etwas vor 10 Uhr bei dem Souper — Auf einmal entsteht ein herrlicher Ton, der lange fortgewährt und mich bis in das Innerste meiner Seele ergriffen hat — Wir konnten nicht begreifen von wo der Ton herkam —. Ob es nicht Laut einer abgeschiedenen Seele ist! Ich dachte an Cr". Maplok, Viszota kiad. i. m. III. 64. 55 Grünwald, i. m. 39.