Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége
A Lánchíd alapkőletételéhez fűzött pesszimista naplófeljegyzése — „tragédiát látok kifejleni" — annak ellenére íródott, hogy „az alapkőletét ceremóniája jól folyt le"" (1842. augusztus 24.). 38 Igaz, nem tudjuk, hogy egy ilyen alkalommal a lélekemelő alapbenyomást nem zavarták-e meg bár mellékes, de kellemetlen élmények. Nem orvos volta és alapvetően hibás felfogása ellenére Grünwald találta el helyesen: ,,. . .lelki állapota a legtöbb esetben nem a külső viszonyok hatásúnak eredménye, hanem ezektől teljesen független önálló tényező műve". 39 Az időbeli egybeesések, illetve egybe nem esések döntik el a kérdést, hogy Széchenyi hangulati ingadozásai, kétségei, önvádlásai, öngyilkossági gondolatai, aktivitásának változásai függtek-e és mennyiben külső körülményektől. KÜLSŐ TÉNYEZŐK HATÁSA SZÉCHENYI HANGULATI ÉLETÉRE Széchenyi nyomott hangulati reakciói jórészt teljesen átélhetők, így az, amelyet a katakombákban tett látogatásáról idéz az irodalom. Talán mindenki számára átélhető még az is, hogy „1814. augusztus 9-e életem egyik legfurcsább napja volt. Ez volt az első lépés a balsors felé, a bűnös szenvedély kezdete: kútfeje majdani kétségbeesésnek. (Egy igen csinos asszonnyal Cenkről Bécsbe utaztam 1)"" Egyesek ebben sejtik a sógornője és közte kialakult vonzódás kezdetét. Mindenesetre ez az első írásban maradt önvádlás. Ennek a kezdetnek folytatása okozhatta, hogy 1814. „November 3-án este 8 órakor olyasmi történt velem, aminek rámnézve mindenképpen szomorú következményekkel kell járnia — de az is lehetséges, hogy csupán emiatt fogom egyszer főbelőni magam."'™ Úgyszintén ebből a háttérből eredhetett december 11-én olaszországi utazása megokolásául tett feljegyzése. 41 1815. január 11-én pedig úgy érzi, hogy élete célját elhibázta. 42 Nehéz eligazodni abban, hogy hypochondrias panaszai és életmódja között minő összefüggések lehettek. Kétségtelen, hogy szervi zavarait, fáradékonyságát, testsúlycsökkenését nem egyszer élvezetekben és sportban megerőltető, a munkában is túlzó életmódja okozta. Ő maga 1841. május 3-án írja: „Létemet azért érzem oly nyomasztónak, mert oly komplikált" A külső tényezők, amelyekkel egybe kell vetnünk Széchenyi hangulati állapotait: szerelmi élete és közpályája. A korai szerelmi kalandokat, mint a nagyvilági élet, a biedermeier világ nyújtotta alkalmak kíváncsi kihasználását, nem feltétlen kellett kísérniük a komolyabb lelkiis38 Naplók, Viszota kiad. i. m. V. 622. (németül) Grünwald, i. m. 26. Körülbelül ezt akarhatta kifejezni a szintén nem természettudományos és nem orvosi képzettségű Friedreich is: „Látjuk idegességét, látjuk melancholiáját, de ezek nem okok, hanem csak tünetei mélyebben ható, elsőbbleges tényeknek. Széchenyi lelki küzdelmeit nem idegbaja okozza, hanem e lelki küzdelmek idegbajával és melancholiájával együtt következményei annak a feszült ellentétnek, melyben az ő eszmei világa és életviszonyai álltak egymással:' I. m. 110. Grünwald tiszta látásának ezen a ponton finom jele, hogy az „önálló tényező" mellett a külső behatásokat sem iktatta ki. Helyes ítéletében része lehetett annak is, hogy ő maga minden bizonnyal mániás-depressziós alkatú volt; szomorúan, pályáját feladva, öngyilkossággal fejezte be életét. 10 Naplók, Viszota kiad. i. m. I. 31. (Az eredeti németül). 41 "... deren Andenken mir. . . ungemein fürchterlich bleiben wird"'. Uo. 54. "Ich habe in meinem kurzen Leben meinen Zweck ganz verfehlt — und nun will ich mich bloss des Wissens-Leidenschaft ergeben" . Uo. 81. 13 Naplók, Viszota kiad. i. m. V. 470. (Az eredetiben németül).
