Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége
méreti reakcióknak. Széchenyinél ezek lényegében meg is felelnek az élményeknek, ha esetleg túlzottak is. Három nagy szerelme közül az elsőben sok volt az ingadozás mindkét részről, a következő viszonzatlan maradt, és az utolsó 11 évi önmegtartóztatás után vezetett házasságra. Első egybekelési terve, Selina O'Meaddél, 1819 nyarán, másfél év után hiúsult meg. Ezt a tervet persze megmérgezte korábbi kapcsolata Selina testvérével, Caroline-nal, Széchenyi Pálnéva\, amely miatt Széchenyi egész életén keresztül, még utolsó éveiben is, lelkiismeretfurdalást érzett, és amely családjaik tartózkodó magatartását is érthetővé teszi. Az Akadémia Széchenyi-gyűjteményében ma nem találom Caroline 17 levelét, amelyet Bártfai Szabó László említ, s amelyek közül 12-t közölt. Ez utóbbiak kétségtelenné teszik, hogy Caroline vonzódott sógora iránt, de korántsem cáfolják a nézetet, hogy „Széchenyi sógornőjével kapcsolatos önvádja alaptalan, túlzó volt." 11 Selina szakítása reakciót váltott ki Széchenyiben, de annak mélysége nem érte el a megérthetőség, sőt a beleélhetőség határát; az erre vonatkozó feljegyzések hangja még a romantikus kor túlzásaitól is mentes, sőt néhány hónap után teljesen higgadt. 1821. március elején hangulata a jelent tűrhetetlennek, a jövőt borzalmasnak festi. 10 ' Azonban áprilisban, miután Selina férjhezmenetele végleg eldőlt, már napokon belül váltják egymást a feljegyzések „apathiáról", „boldogságról", gazdaságának tökéletesítéséről. És a naplót ugyanabban az értekezőnek mondható stílusban folytatja, amelyben előzőleg olasz—görög útján írt. Hangulata függ második viszonzatlan, illetve akadályozott — Henriette Lichtenstein iránt érzett — szerelmétől is. 1823—24-ben jó másfél éven keresztül tartósan nyomott, amidőn házassági tervét még a családok ellenzése is reménytelenné tette. Nyomasztotta őt egy másik külső körülmény is: megrekedése katonai pályáján igen bántotta. De 1824. március 3-án hirtelen : „Egészséges és víg vagyok, Henriettet is hamarosan ki fogom heverni" Időtartamban és mélységben teljesen más volt az utolsó, felesége iránt érzett szerelme. Amidőn Seilern Crescentiát, akkor még Zichy Ktirolynét, megismeri, egynémely feljegyzés azt a sejtést ébreszti, hogy talán ez is indulhatott kalandjelleggel. Azonban ezt megtörte a hölgy önmegtagadása. Bár őbenne is hamarosan vonzódás ébredt Széchenyi iránt, 11 évig tartózkodó maradt. Széchenyi pedig szublimálódó érzelmét összekapcsolta közéleti törekvéseinek ébredésével. Mindkettőben magasztosát érzett, kiengesztelődést korábbi hibás életvitelével szemben. Ebben a korszakban sok gyanú illeti magánéletét és sok félreértés közéleti fellépését. Kétségtelen, hogy mind a szóbeszéd, mind a közszereplését illető kritika kelthette Széchenyiben a megnemértettség és megvetettség érzését. Hangulata ekkor általában nyomott. Mégis két nemes törekvés — a családi életre és nemzetének felemelésére — minduntalan átüt levertségén, sőt néhány rövid, szinte optimisztikus szakaszt iktat be. Feltűnő, hogy alapjában nyomott hangulataiban Széchenyi még az őt erősen érintő veszteségekre is érzelmileg mily kevéssé reagál. Ez az egocentrikusnak mondható vonás némileg beleillik a cyklothym alkatba. Elérzékenyülést alig-alig jegyez fel. Ugyan 1810 szeptemberében azt írja atyjának, hogy ennek bizonyos intései könnyekre bírták, 16 de 11 Bártfai Szabó László: Adatok Széchenyi István és kora történetéhez. Bp. 1943. 2—7. Kéziratom benyújtása után tudtam meg, hogy átadták az Országos Levéltárnak. 15 Naplók, Viszota kiad. i. m. II. 133. (Németül). lr ' Levelei szülőihez. . . i. m. 48.
