Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete
c) A vallásbeli különbségekből adódó életmódbeli sajátosságok. A protestánsok esetében a német és francia evangélikusság és reformátusság kontinuitása mellett a magyarországi viszonyok számottevő hatásával is számolnunk kell. 66 d) A koionus-életforma, mely a telepesek egyes csoportjainak és egyes családjainak kezdeti sikerességét vagy kudarcát, elbukását vagy felemelkedését megalapozta, beleértve a véletlenek szerepét is. <w e) A kialakuló túlnépesedettség, a gazdasági verseny, a változó konjunktúrák hosszabb távú ciklusai. Ide sorolom az önszabályzó mechanizmusokat, mint az öröklési rendből adódó elsőszülötti öröklést és gazdaságvitelt, a maga következményeivel. A völgységi sváb történeti értékrend, munkaetika keletkezéstörténetét ezekből az életviszonyokból kell levezetni. Mivel sikeres volt a megkapaszkodás, a túlélés időszakában: továbbhagyományozódott. Folytonosan formálódva sikeres életmód-modellt adott a kapitalizálódó völgységi parasztságnak, mind az eredeti tőkefelhalmozás, mind a tőkés fejlődés időszakában. 1 ' 8 Az előbb még „félelemből takarékoskodó embert", kit a nyomor és a társadalmi bizonytalanság formált ilyenné, felváltja a „halmozó'". Kezdetben csak a szükségletek racionalizálásáról van szó, majd a célszerűség etikává válik. <,! * E folyamat érzékletes illusztrálását 1896-ból Kulcsár Józseftől idézem: A sváboknak ,,. . .kora gyermekségüktől fogva egész életük nem egyéb, mint jólétre való törekvés, minden költészet, minden derültebb mozzanat nélkül, legridegebb önzéssel párosulva."' 0 Schum peter vállalkozáselméletében az ilyen fokú gazdasági céltudatosságot elképzelhetetlennek tartja, kivéve ott, ahol ,,. . .számtalan korábbi eset.. .évtizedeken, évszázadokon át kialakította a magatartást, és megsemmisítette azokat, akik nem alkalmazkodtak ezekhez a magatartási normákhoz. 1 ^ Mivel viszonylag nagyobb tömegek léphettek a polgárosodás útjára, gazdasági etikájuk modellként szolgált a többiek, a tönkrementek, a lemaradtak számára is, mint felemelkcdési stratégia. fifi A századunk elején is meglevő vallások szerinti elkülönültséget jól jellemzik a következő adatok: „...Ar. ka th. községek száma 78, köztük 44 magyar, 34 német; az ág. ev. községeké 23, köztük 4 magyar, 19 német; az ev. ref. községeké 19, köztük 17 magyar, 2 német. A kálvinista német faluk egyike Mórágy, másika Nagy-Székely." — Balogh P. 1902. 343. <i7 Néhány jellemző megközelítés: „...A németség tulajdonába kapva az általa megművelt 25—30 katasztrális holdat, már az első pillanatban olyan előnyre tett szert, amit a 3—4 holdas magyar paraszt sohasem hozhatott be. .. Tagadhatatlan, hogy a svábság szorgalma, fukarsága, az élet örömei iránt tanúsított közönyössége révén könnyebben fenn tudta tartani, kedvezőbbé tudta tenni helyzetét, az aránytalan különbség mégis innen datálódik." — Talpassy T. 1945. 23. Más, ugyancsak jellemző megközelítés: „... a szorgalom... nem faji karakter volt, hanem a letelepedés után alakult ki. Ugyanis az idetelepültek nagy része tönkrement, eladósodott jobbágy volt, akik a fokozódó kizsákmányolás elől menekültek hazánkba. A letelepedés után az első generációkban még élénken élt az ősi hazából hozott keserű emlék: az ottani szegénységük. Ez ellen küzdöttek az új hazában. Ebből az életérzésből életstílus lett, amely nemzedékről nemzedékre hagyományozódott... " = Andrásfalvy B. 1972. 105. Az első telepesek viszonyairól jó leírást ad Bél Mátyás kézirata: „... ez az egyébként munkás nép a földmíveléssel járó munka nélkül akart élni ezen boldog helyeken, addig nem kezdett munkához, amíg mindazt, amit akár pénzben, akár ingóságokban magával hozott, tunyusággal és dorbézolással el nem tékozolta. E szertelenség miatt történt, hogy roppant sok család tönkrement, és a nagy szegénységtől szorongatva visszatérni kényszerültek övéikhez. Meggyőzödlek ugyanis arról, hogy olyan földre jöttek, amely a tétlenkedöknek semmi gyönyörűséggel nem szolgál. Másokat, akik a mi éghajlatunkat elviselni nem bírták, valamiféle ragályos betegség vitte el. Voltak olyanok is, akik gondos igyekezettel fogtak munkájukhoz és nemcsak jól haladtak, hanem meg is gvarapodtak a mezei munkában." — Kun L. 1979. 339. ™ Irodalmából: Pach Zsigmond P. 1952.; Marx K. 1955.; Weber M. 1982. stb. * 9 Losonczi A. 1977. 353. 70 Kulcsár J. 1896. 267. 71 Schumpeter J. A. 1980. 127.
