Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete

A „GAZDASÁGI LELKÜLET" ELMÉLETTÖRTÉNETI HÁTTERÉRŐL Ezek a szemelvények azt bizonyítják, hogy történetileg kialakult és tudatosodott bizonyos „sváb", illetve „völgységi sváb" személyiségszerkezet, értékrend, értékorientáció, mentalitás.

08 Láttuk ugyanakkor, hogy szinte valamennyi a gazdasági, vagy legalábbis közvetve a gazdasági tevékenységet szolgálta! Ezért — több más közül kiemelve — a fő kérdést így fogalmazom meg: Hogyan értelmezendők ezek a történeti adatok, melyek a völgységi svábok sikeres gazdasági tevékenységének emberi hátterét adják? Mutatnak-e pl. egyezést Max Weber vagy Sombort elméletével, kik a kapitalizmus keletkezését nem társadalomtörténeti oldalról, hanem az új pszichikai magatartás, a „kapitalizmus szelleme" ilyen vagy olyan megjelenéséből magyarázták. Max Weber a kapitalizmus genezisét a megjelenő „racionális szellem"-bö\, az életvitel racionalizálásából és egyfajta „racionális gazdasági ethosz"-bó\ eredeztette.

09 Szerinte ezt az új kapitalista etikát a „világon belüli protestáns aszkézis" teremtette meg.

60 Sombort viszont a gazdasági korszakok szellemét a reájuk jellemző „gazdasági lelkület"'-bői vezette le.

61 A kettőjük által tárgyalt empirikus adatok jelenségek egy része valóban felismerhető, azonosítható, az elmélet azonban túlhaladott. Marx, majd az ő nyomán Kautsky és mások, legújabban pedig pl. Oskar Lange jelentőségének megfelelően foglalkoztak az ún. „gazdasági lelkület" szerepével, hangsúlyozva azonban, hogy az az egykori, illetve a mindenkori gazdasági és társadalmi viszonyokból nőtt ki.''

2 Marx egy helyütt „sajátos aszkelizmus"-nak nevezi a pénzimádatot, mivel „...sajátos önmegtartóztatás és sajátos önfeláldozás jellemzi: fukarság és takarékosság. .. "

63 A völgységi svábok esetében ezek a meghatározó, tömegeket formáló gazdasági és társadalmi viszonyok a következők: a) A német mentalitás kontinuitása, melynek továbbélését a falvankénti elkülönültség is biztosította.

64 b) Az összekovúcsolódó faluközösségek kialakuló sajátos karaktere. Ezek tükröződnek - többek között — a falvak egymásról kialakult előítéleteiben, a falucsúfolókban stb.

65 58 Pataki F. 1977. 166. VJ Weber M. 1979. 281. ,10 Weber M. 1967. 197. ßl Idézi Oscar Lange, 1965. 278. A kapitalizálódás és a magyar mentalitás értékelése Sombart szerint: Eckhart F. 1922. 273. "-Lange, O. 1965. 281—283. Értékeléséből idézem: „Az a gazdasági lelkület, amelyről Max Weber beszél, tehát meghatározott társadalomgazdasági feltételek terméke. Annak a történelmi talajnak a részét jelenti, amely megkönnyítette a kapitalizmus fejlődését ; a kapitalizmus kezdeti fejlődésének további folyamata során a tárgyalt etikai-gazdasági magatartások megerősödve és elterjedve, a korai kapitalizmus felépítményének alkotórészévé váltak. így tehát a Max Weber által összegyűjtött történeti anyagot teljesen beállíthatjuk a kapitalizmus keletkezésének és fejlődésének a materialista történelemfelfogáson alapuló képébe." Uo. 283. Ujabb értékelés: Huszár T. 1982. 20—23. fi:! Idézi: Lange, O. 1965. 281. 64 „Szorgalmuk nem itt, Magyarországon fejlődött ki. Azt magukkal hozták már Württembergbot'. A Württembergből Pfalzba és Westfáliába kirajzott svábok ma is kiválnak az ottani őslakosok közül szorgalmukkal, vitalitásukkal és takarékosságukkal." — Rúzsás L. 1972. 71. 65

Solymár I.—Solymárné E. K, 1982. Néhány, közvetlenül a mentalitásra utaló falucsúfoló: „alesz" = minden, mert nekik „mindenük" van (Nagymányok); „Praller" = hencegők (Nagymányok); úriasak (Mecseknádasd); dinkák, bolondosak (Hidas); „Prall-Hans" = hencegőjancsik (Aparhant); „Jászlmann" - kelekótya emberek (Zsibrik); „Wintmaher" = szélcsinálók, azaz nagy felhajtást csinálnak mindenből (Apar) stb.