Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

tói független ingadozása jellemzi. A „cyklikus" jelző kifejezi, hogy ezt szakaszos ingadozások karakterizálják. Azonban ilyen fázisos-cyklusos változások koránt sincsenek meg minden „cykloid" psychopathánál. SZÉCHENYI LELKI ÉLETÉRE VONATKOZÓ ADATOK Széchenyi személyiségének fejlődésébe mély betekintést engednek 23 éves korában elkezdett naplófeljegyzései. Nem hiszem, hogy forrásértékük ellen érvényesíthető az az ellenvetés, amelyet a naplókra általánosságban tesznek és Salgó Jakab a Széchenyiére is tett:" az egész felderített anyag

7 szerkezet nélküli és sokszor töredékes; a feljegyzések elárulják, hogy többnyire sebtében készültek: számtalanszor nem is ismerjük ki magunkat bennük. A sok törlés is mutatja, hogy Széchenyi eredetileg nem válogatott. Néha megjegyzi, hogy csupán önmaga számára, saját tanulságára, javulása forrásául íródtak. Az írásban rögzített, vagyis tudatába jutott anyag őszinteségét bizonyítja hibáinak, ballépéseinek folytonos és annyiszor túlzott, emlegetése. Igaz, tudatalatti szépítő mechanizmusok módosíthattak és szűrhettek ki egyet-mást; a következőkben néhány ilyenre figyelmeztetni fogunk. De éppen azt látjuk majd, hogy mily kevéssé működött — mint Széchenyi egyéb írásaiban is — az emberi lélek egyik legalapvetőbb tendenciája: az önigazolás, önszépítés. További forrásunk Széchenyi levelezése, elsősorban már 1809-től, katonai szolgálatba lépésétől szüleihez írt levelei. Levelezését természetszerűleg nem értékelhetjük psychológiailag ugyanúgy, mint naplófeljegyzéseket, hiszen a levélíró mindig tekintettel van arra, mit és hogyan akar közölni. Végül Széchenyi tárgyi jellegű művei is sok adatot szolgáltatnak, mert nem ritka bennük a lelki alkatát jellemző szubjektív megnyilvánulás. Sokkal tartózkodóbbnak kell lennünk a kortársak, különösen az emlékiratok adataival szemben, mivel jórészt emlékezeti anyagra támaszkodnak. Ha eltéréseket találunk a különböző források között, nyilván Széchenyi feljegyzéseire kell támaszkodnunk. ÖRÖKLÉS, FEJLŐDÉS A lelki alkat kérdésében az öröklés adatai közül figyelembe kell vennünk, hogy egy, az 1780-as évek közepén kiállított orvosi bizonyítvány Széchenyi atyjának „veleszületett ideggyengeségéről és ingerlékenységéről" szól.

8 Időskori psychopathiás fejlődése, amelyet fi Salgó, i. m. 155. Osztanunk kell Grünwald véleményét, hogy Széchenyi megítélése a Naplók megjelenése előtt nem volt lehetséges. Bármennyire is hiányos és szerkezetében hibás Zichy Antal kiadása, mégis ez engedte meg, hogy Széchenyiről, belső életéről jobb kép legyen alkotható. Erre támaszkodott Grünwaldtól Schaffer akadémiai értekezéséig mindenki. {Gróf Széchenyi István naplói. Összeáll.: Zichy Antal. Bp. Athenaeum, 1884.) 7 Hat terjedelmes kötetben bevezetőkkel és magyarázatokkal adta ki az eredeti, nagyobb részt német nyelvű anyagot Viszota Gyula a Magyarország újabbkori forrásai c. gyűjteményében, amely Széchenyi minden írásának kritikai kiadását tervezte. A teljes kiadásból Bóka László közölt időrendi sorolásban egy magyar nyelvű válogatást. (Bp. é. n. [1943]). A közelmúltban körülbelül egyharmadnyi, Oltványi Ambrus által válogatott szemelvény jelent meg, Jékely Zoltán és GyőrfTy Miklós magyar fordításában: Széchenyi István: Napló. (Bp. Gondolat, 1978.) nagyon lekötelezve a nagyközönséget. Figyelemreméltó bírálata: Barta János: A Széchenyi élmény. Aljöld, 1980. 65—74. s Fraknói Vilmos: Gróf Széchenyi Ferenc. Bp. Magyar Tört. Társulat, 1902.