Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

az irodalom következetesen hangsúlyoz, kifejezetten schizothym konstitúcióra utal. Hogy mit örökölhetett Széchenyi István anyja, Festetics Júlia részéről, nem világos. Nem ismerek adatot, amely szerint nagyon mozgékony, a társadalmi életben jelentős szerepet játszó egyéniség lett volna. Egy levelében írja, hogy István fiát ő nevelte.

11 Széchenyi Ferencné testvérének, Festetics Györgynek közéleti tevékenysége határozott, sokoldalúan és célirányosan aktív egyéniségre vall. Voltak-e kóros alkati vonásai, nem tudjuk. Széchenyi nem egyszer panaszkodott nehezen nevelhetőségéről, neveltetésének, taníttatásának hiányairól. Osztom több szerző nézetét, hogy kifogásai túlzottak. Azt hiszem, Schaffer túlértékelte Széchenyi egy megjegyzését, amidőn legastheniára következtetette" Szirmayné Széchenyi törekvését a vezető szerepre túlkompenzációként magyarázza: a család legfiatalabb és tehetségtelen tagjának tekintették. Ez nem bír több értékkel, mint általában az ilyen magyarázatok. A Naplóban rögzített adatok és a Széchenyi müveibe szőtt megjegyzések már korai éveiben kezdődő hosszas kibontakozásra vallanak. A Világ előszavában írja: „Kisdedkorom óta enmagam s körülményeim megismerése vala vizsgálataim fő tárgya. .." Már igen fiatal korában készen áll eszmekörének számos összetevője. SZÉCHENYI LELKI ALKATA Amidőn vizsgáljuk, milyen alkati típusba illenek Széchenyi psychés sajátságai, és ezen belül átlépik-e a psychopathia határát, egyben arra is rátérünk, mennyiben találjuk meg nála a lángelme jellegét. Időtállónak tartjuk Schauer véleményét: „Széchenyi orvosi lélektani szempontból az ún. cykloid temperamentumok közé tartozott", illetve „keverék konstitúció megtestesítője volt, igaz cykloid túlsúllyal."

11 A cykloid alkatnak bizonyos mértékig megfelelt Széchenyi testi felépítése is, bár inkább muszkulárisnak mondhatnók, mint pyknikusnak. Bradycardia ja — 50 vagy valamivel efeletti érverés —jellemző a cykloidokra. Természetesen ismeretlenek vérnyomásviszonyai. Egy olyan esemény van feljegyezve amellyel kapcsolatban gondolhatunk arra, hogy a vérkeringés reflexes kóros reakciója volt: az ájulási jelenet 1844. október 3-án Zay Károllyal és Pálffy Józseffel folytatott vitájában. Ezt megkísérelték élmény alapon megmagyarázni. Psychogennek mégsem tarthatjuk, mert hysterias vonásokkal Széchenyi pályafutásán nem találkozunk.

1

" Cykloid jellegű Széchenyi asszociációs menete. Mind a mániás, mind a depresszív irány befolyása felismerhető kifejezésmódjában. Az első az eszmegazdagságban és gyorsaságban. O maga mondotta: .gondolataimat nem vagyok képes mindig szavakba foglalni, főkép, ha annyira áradoznak belsőmben..." Sajátmaga észreveszi a depresszív hatást is, az ön bizonytalanság gátlásait: „.. .tehetségem parányságának tudata görcsbe vonja keblem, midőn ezen oly felette kényes életkérdés taglalásába bocsátkozom... ,J Friedreich J.: Gróf Széchenyi István élete. I. Bp. Szt. István Társulat, 1914 14. 10 Schaffer i. m. 14. 11 Magyar Szemle 1933. 18. 297. Maga Széchenyi szerint „hasonló rohamaim már többször voltak életemben, legutoljára 12 év előtt". Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora. Ford. Á. J. és V. A. Pest, Emich, 1868. 183. 13 A Magvar Akadémia körül. Gróf Széchenyi István munkái korszerű kivonatban. Kiad., szerk. Török János. 2. kiad. I—111. köt. Bp. 1871. I. 373.