Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)
Folyóiratokból - Schriftenreihe für Geschichte der Naturwissenschaften, Technik und Medizin - 1981 (Tamáska Péter) - Die Waage — 1982 (H Szende Klára)
meggyógyulnak. A hely egy falucska, Sancto Cosma, mely 36 lakosával autonom közösség, független; közigazgatásilag Bellemagnyhoz (110 lakos), szomszédjához tartozik. De a két községnek közös temetője, temploma és községháza volt. Vol. XXVIII, No. 250. Le coctail serait né dans une pharmacie du Nouveau Monde, (p. 280—81.) Maurice Denuziere újonnan megjelent könyvében (Lousane) beszámolt, hogy egy NouvelleOrléans-i gyógyszerésznek tulajdonítják a koktél feltalálását. (Antoin-Amédée Peychud). Julien, Pierre: Le congrès international d'histoire de la pharmacie, Budapest 1981 28 septembre —2 octobre, (p. 272—276.) Elismeréssel beszámol a kongresszusról és elragadtatással ír Budapestről. Miklóssy Lajos SCHRIFTENREIHE FÜR GESCHICHTE DER NATURWISSENSCHAFTEN, TECHNIK UND MEDIZIN — 1981. Jg. 18, H. 2. Brzezinski: Die Entwicklung des Medizinhistorischen Unterrichts in Polen c. tanulmányában (p. 98—108.) áttekintést ad a lengyel orvostörténet kialakulásáról és egyetemi stúdiummá válásáról. Kitér a 17—18. századi előzményekre, majd az ország három részre osztása után kialakult helyzetet tekinti át. A Varsói Királyi Egyetemen •— ahol Sprengel követői, Nowicki és Szcuki adták elő az orvostörténetet — akárcsak később a vilnain, az etika és a filozófia kérdéseihez kapcsolódott az orvosi tudományok története. A lengyel szellemi életben nagy változást hozott az osztrák— magyar kiegyezést követően a Lajtán túli részek átszervezése, amelynek során a krakkói Jagelló Egyetemet repolonizálták. Itt működött Oettinger, aki az orvostörténet első kinevezett rendes tanára volt. Nem véletlen, hogy az ország függetlenségének visszanyerése után Szumovszki az itteni hagyományokra építve indította meg orvostörténeti és filozófiai szemináriumait. Ekkor születtek meg az orvostörténet oktatásának intézményes alapjai is önálló orvostörténeti csoport létesítésével s a Wrzosek-gyüjtemény múzeummá szervezésével. A szerző befejezésképpen érinti az okkupáció időszakát. A szovjet orvostörténészek taskenti kongresszusát ismerteti Nabielek: Bericht über den IL Allunionkongress der Alluniongesellschaft der Medizinhistoriker der UdSSR címmel, (p. 120—121.) Az ülések napirendje az Avicenna-ünnepségek jegyében születtek. Az elhangzott előadásokról rövid áttekintést ad a német professzor. A tudományelmélet problémáiba vezet be Mocek cikke, Von der Universalität der Wissenschaftsgeschichte címmel, (p. 111—119.) Lehetséges-e korunkban univerzális tudománytörténet s rendelkezik-e a marxizmus ehhez megfelelő egyetemes teóriával? Az igenlő válasz ellenére a szerző problematikusnak látja az egyes résztudományok koordinálását, s kifejti elveit egy általános tudománytörténet kiépítésének módozatairól. Tamáska Péter DIE WAAGE — 1982 Bd. 21, H. 2. 100 éve annak, hogy Robert Koch a tuberkulózis kórokozóját felfedezte, és ez alkalommal a Waage 1982. év 21. kötetének 2. füzete teljes egészében Robert Kochról és a vele kapcsolatos témákról szól. Bevezetőként az első cikk a mikroszkóp történetéről ír, majd fakszimile visszaadásban közli a „Die Gartenlaube" 1891. év első és az „Illustrierte Zeitung" 1910. év második számában annakidején Robert Kochról megjelent cikkeket és képeket. Foglalkozik a kórokozó felfedezése előtti tbc elleni küzdelemmel, különös tekintettel a gyógyintézetek, szanatóriumok történetével. Két írás a tuberkulózis hatásáról szól az irodalomban és művészetben. Wolf Schön szerkesztő a betegséget a romantika betegségének nevezi. Günter Döderlein: Das All im Regentropfen (46—50. pp.) című írásában Antoni van Leeuwenhoek-ot (1632—1723) mutatja be, aki először vetette kíváncsi tekintetét saját szerkesztette nagyítóin át a világ lehető legkisebbjei felé.