Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)
Folyóiratokból - Revue d'Histoire de la Pharmacie — 1981 (Miklóssy Lajos)
FOLYÓ ÍRATOKBÓL REVUE D'HISTOIRE DE LA PHARMACIE— 1981 Vol. XXVIII, No. 248. Armand Bouquet: Note sur la pharmacopée traditionnelle d'une province française, (p. 100—102.) A szerző családi okmányok között egy 6 lapból álló kéziratos füzetet talált. A papír anyaga, az írásmód, a tinta arra utaltak, hogy a 18. század második feléből való. 12 gyógyszer leírását tartalmazta, amelyeket a szerző egyik őse lejegyzett Bourges környékén. Összefüggést lát azokkal a receptekkel, melyeket az afrikai törzsek közöltek vele a Côte-Ivoire vagy Congo-Brazzaville vidékén. Az összetétel és elkészítés azonos. Szimbolikus a hímnemű növények felhasználása férfiaknál, a nőneműeké nőknél. Közli ezeket, mert a régi pharmacopeát mutatják. Az eredeti szöveg helyesírása fantasztikus, a központozás hiányzik, úgyhogy át kellett írni. A 12 gyógyszer a következő: 1. mellhártyagyulladás és bordafájás ellen; 2. sárgaság ellen; 3. fogfájás elleni gyógyszer, cinkszulfát egy fiola vízben a fülbe kell tenni, arra az oldalra, ahol fáj a fog, vagy néhány cseppet az orrba tenni, mint a tubákot; 4. fájdalom nélkül megszabadulni a rossz fogaktól; 5. sömör ellen; 6. aranyér ellen; 7. szemölcsökre; 8. rühességre; 9. dugulás ellen; 10. égési sebekre; 11. szembajokra; 12. vízkór ellen. Vol. XXVIII, No. 249. Bonnemain, Henri: Un recueil de recettes „éprouvées , ' > (p. 160—164.) Kis orvosi receptgyűjtemény. Tíz kéziratos lapból áll. Valószínűleg a 18. század végéről, de nem tudni az eredetét. Dr. Pierre Blancheri és SensOlive ajándékozták a Bouvet-gyűjteménynek. Sorrendben a receptek: zöld kenőcs ótvar, fekély és sebekre; hidegre és melegre érzékeny fogakra; szembajra, sőt a teljes vakságra; fülbántalmakra, süketségre; torokfájásra; tüdőbajokra; gyógyszer és mód a hosszú életre; baleset következtében bekövetkezett vakságra. Megadja a gyógyszerek összetételét. Az egyik leghosszabb recept a hosszú élet elixírje. Ezt az elixírt Dorvault említi, mint népi gyógymódot, ez szerepel egy 1884-ből való kéziratban. A receptet megtalálták dr. Gernest svéd orvos feljegyzéseiben, aki 104 éves korában halt meg. Használatos volt családjában, apja 112 évet élt. Hét cseppet vettek belőle reggel és este. Sok testi és lelki erősítésre szolgált. Ezeket a recepteket a szerző máshol nem találta meg, tehát nem lehetünk elég óvatosak az ilyen állítólagos csodaszerekkel. David-Daniel ; Marie Louise: Un ex-libris non professionel à Veffigie de saint Came. (p. 171—172.) Számtalan ismert ex-libris van Szent Kozmáról és Damjánról, az orvoslás és gyógyszerészet szentjeiről. A legrégibb és leghíresebb a 16. század elejéről Dietrich Block orvosprofesszor, a wittenbergi egyetem tanáráé; 1509 körül készítette Lucas Cranach. A többi példány újabb, főleg kortársi alkotás. Ebben a folyóiratban egy varsói orvos rajzolta, Hans von Wechtlin és dr. Jean Zuring metszete után. Három metszet van a második világháború előttről, két holland gyógyszerész és orvos számára készült. Érdekes egy nem szakszerű ex-libris az egyik szent képével, 1965-ből való. A kép közepén a templomot mutatja, körülvéve a temetővel, mely mellett egy kút látható, ennek vízében a betegek
