Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Mátyás Pál: Kolozsvári orvosdoktorok a XVI-XVII. század fordulóján (Balásfi Ferenc, Jacobinus Bernád, Hertel János)

BALÁSFI FERENC A középkori Kolozsvár orvosdoktorairól ugyancsak elég keveset tudunk. A XVI. század derekán élt Balásfi vagy Basilius Ferenc phyisicusnak édesapja, Literátus Balázs 1524ben Kolozsvár belvárosában, a Piac és a Torda utca sarkán épült kőházat vette meg;' ami arról tanúskodik, hogy a város gazdag, patrícius rendű polgárai közé tartozott. Fia, „Franciscus Litteratus Klausenburgerus Ungarns", 1545 októberében a wittenbergi egyetem hallgatója voit,

0 s úgy tűnik, azonos „Franciscus Transilvanus" nevű erdélyi diákkal, aki 1546-ban az Odera menti Frankfurt egyetemének anyakönyvében szerepel. Talán rá vonatkozik a brassói folnagy számadáskönyvében 1546. szeptember 12-én bejegyzett adat, mely szerint egy Ferenc nevű diákot prédikátornak hívtak meg Brassóba,

7 bizonyára azt a Basilius Ferencet, aki 1546—1560 között a brassói magyarok prédikátora volt. Egy 1563. évi tanúvallomásban arról értesülünk, hogy Ferenc doctor Brassóban megeskette hídvégi Nemes Ferencet egy bizonyos Christina nevű asszonnyal.

8 A kolozsvári számadáskönyvben 1565-ben azt a bejegyzést olvashatjuk, hogy Balásfi Ferenc az előző évben a helybeli városi iskola helyettes tanára volt, aki ezért évi hat forint fizetést kapott. Egy 157l-es adat szerint Ferenc doctor felesége Kannaöntő János Anna nevű leánya volt.

9 Nem tudjuk biztosan, hogy és mikor halt meg Ferenc doctor, de feltételezhető, hogy Kolozsváron mint városi orvos is működött. JACOBINUS BERNÁD Jacobinus Be mád kolozsvári szász patrícius Balásfi (Balasfy, Balassi vagy Basilius) Ferenc utóda volt. Jacobinus életéről és ifjúkoráról az úgynevezett 1592-es Responsióból, a kolozsvári szász polgároknak a magyarok megjegyzéseire adott válaszából, értesültünk. Ugyanis Hunyadi Demeter kolozsvári magyar unitárius főpap (korabeli szóhasználat szerint plébános) halála után a szászok közül kellett új plébánost választani. A kolozsvári magyarok kifogásolták, hogy a szászok világi foglalkozású értelmiségieket, többek között magát Jacobinus Bernád orvosdoktort is jelölték erre a tisztségre. „Az mi illeti az Bernált uram dolgát — olvassuk a fent idézett Responsióban — mindnyájan tudjuk azt, hogy ö gyermekségétől fogva egyházi kenyeret ett, itt nőtt, nevelkedett fel, kántor, kotlaborator itt volt scholánkban. Templomunkban prédikált, Alsó Idecsen plébánosságot viselt Pákai Jakab idejében, annak utánna ismét ott lakott Hagymási Kristóf idejében, annak mind holtéiig, még azután is, míglen a persequitio kihajtó onnét. Azután itt miiünk helye nem volt mert az minisztériumban (prédikéitorok között) elegen voltának, senki helyét nem vehette el. 5 Goldenberg, Samuil: Clujul in sec. XVI. Bukarest, 1957, 368—369. („provido Blasio literato Concivi nostro iandicte Coloswariensis.. Ladislaus Sarkezy, inhabitator eiusdem prejáte civitatis Waradiensis. . . domum suam lapideam acialem in theatro civitatis Coloswariensis versus V icum Thordensem "). 8 Fabritius, Karl: Die sie ben bürgische Studienrede auf der Universität zu Wittenberg im Reformationszeitalter. ArchVer 1, 1855, 137. 7 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt. III. Kronstadt, 1896, 353. (1546: „Eadem dorn, venu magister Lucas Birthalebensi cum villicus causa d. Francisco quem vocaverunt in praedicatorem".) 8 P. Szathmáry Károly: Magyar esketési okmány, 1563-ból János Zsigmond rendeletéből. TTár, 1881, 351—363. 9 Pokoly József: Basilius István apja: Balásfi Ferenc. KerMagv 33, 1898, 34; Pokoly József: Adalékok Basilius István életéhez. KerMagv, 32, 1897, 165—167; Herepei, Adattár III, 512.