Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Gál Éva: Wallaskay János (1709-1766)
vetőlegesen is, legkevesebb tízmillió mai forintra becsülhetjük. Ekkora vagyon gyűjtése kizárólag orvosi munkával, egy szegény sorból indult, csak a maga erejére támaszkodó ember részéről figyelemre méltó teljesítmény volt. De ami a Wallaskay-hagyatékban számunkra igazán fontos, az nem a kincsek sokasága és a vagyon pénzben kifejezett értéke, hanem a könyvtár. S mint látni fogjuk, fontos volt a könyvtár Bécs és a Magyar Kamara számára is. A könyvek leltározásával csak 1767 áprilisára készültek el; ebben a munkában minden bizonnyal részt vett Glosius Sámuel is, s feltehetően neki köszönhető, hogy éppen az orvosi könyvek címleírása jó: a szerző és a rövid cím mellett a kiadás helyét és évét is tartalmazza, ami szinte maradéktalanul lehetővé teszi azonosításukat. A „Cathalogus librorum post obitum D. Ioannis Vallaskay inventatorum" 00 három csoportban újrakezdődő sorszámokkal sorolja fel a könyveket (hogy a csoportosítás és a sorszámozás Wallaskaytól vagy a leltározóktól származik-e,nem volt kideríthető): „libri sacri", „libri historici" és „libri medici" címszó alatt. Az első csoport 226 címet és ezenfelül 14 „be nem számozott" (non numerisati) görög könyvet, a második 1010 címet, a harmadik 1760 címet tartalmazott. Az utóbbiak között 102 kézirat volt, amelyeket a katalógus egyik átnézője — talán Gerard van Swieten különösen fontosnak tartott és a jegyzékben NB (nota bene) jellel látott el. Ez a könyvtár már nagyságánál fogva is kiemelkedő jelentőségű volt a XVII1. század középi Magyarországon. Kevés magánszemély akadt ez idő tájt, akinek birtokában több könyv lett volna — kivált az ország közepén, ahol a török uralom megszakította a kulturális hagyományokat. Pesten és Budán az eddigi várostörténeti kutatás az 1694-től 1800-ig terjedő időszakból mindössze 27 „polgári" könyvtárról tud, amelyek — a hagyatéki leltárak szerint — összesen 730 könyvet foglaltak magukban. 06 A Zichy Miklós gróf özvegye által 1796-ban a pesti Egyetemi Könyvtárra hagyott könyvtár nem egészen kétezer kötetet tett ki. 57 Bod Péter híres könyvtára, amelyet 1770-ben árvereztek el, 888 könyvből és 58 kéziratból állott. 58 A nem arisztokrata vagy főpap magánszemélyek közül csak az 1732-ben elhunyt ifjabb Köleséri Sámuelnek, a híres erdélyi orvosnak és polihisztornak volt nagyobb könyvtára: ennek 1745-ben készült katalógusa 3561 címet sorolt fel. 59 Összetételét tekintve azonban Wallaskay könyvtára a korabeli Magyarországon valóban egyedülálló volt: az 1760 „orvosi" könyv a század ilyen jellegű legnagyobb és legértékesebb gyűjteményévé tette. Köleséri könyvtárában csak 385 művet soroltak az orvosi könyvek közé, s még ha a 831 tankönyv-jellegű munka közt akadhattak is orvosi és természettudományos könyvek, számuk akkor is jóval elmarad Wallaskaynak e csoportba sorolt könyvei mögött. De még az Egyetemi Könyvtárban is — 1777-ben — „alig voltak... munkák az orvos- és természettudományok... köréből... 60 A „libri medici" címszó alá természetesen nemcsak a mai, szűkebb értelemben vett orvosi könyveket sorolták, hanem sok egyebet is, többek közt botanikai, kémiai, alkimista munkákat. A több mint 160 oldalas katalógust ehelyütt persze még kivonatosan sem lehet ismertetni, de részletes könyvészeti feldolgozása előtt is elmondható 05 Wien, Hofkammerarchiv, Camerale Ungarn, rote 176. ad 67. Aprili 767. 06 Budapest története. III. köt. Bp. 1975. 205. 57 Uo. 206. 58 Radvánszky Béla: Bod Péter könyvtárának jegyzéke. Magyar Könyvszemle, 1884, 58—86. 59 Bertók L. : Ifjabb Köleséri Sámuel könyvhagyatéka. Könyv és könyvtár. A Debreceni KLTE Könyvtárának Évkönyve. 1955. II. köt. 12. G0 Pauler Tivadar: A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem története. Bp. 1880. 17P
