Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról
„A deákságáról tudakozó orvosoktól azt kérdi, hogy azt hiszik-e, hogy az Isten magyarul nem tud és, hogy csak deák szó által jelentette volna ki minden kedves jó akaratját... " Felfogása az, hogy „a betegség a bűnök büntetése!" A járványokkal kapcsolatban kérdezi : „De kiről és honnét ragad a pestis arra, akin legelőször kiüt ?" Tény, hogy a magyar botanika értékei szempontjából a Melius-féle Herbárium messze fölötte áll Frankovith és a most bemutatandó Pécsi Lukács munkásságának. 11 Pécsi Lukács (másképpen: Peechi Lukács), „ez a nagyhírű magyar ember nagyszombati volt szülő- és lakóhely dolgában egyaránt." Egyházi rendbe tartozott, „de azt már nem merném állítani, hogy orvosi gyakorlatot is folytatott. Az bizonyos, hogy tudományban, főleg a növénytanban a maga korához viszonyítva kitűnt honfitársai közül"p Herbáriumának címe: Keresztyen Szűzeknec tisztességes koszoroia; avagy Lelki füues kert lelki virágos Kert. (Nagyszombat, 1591.). 13 Weszprémi 1772-ben így írt erről: „Ezt a könyvet már itthon adták ki, de ritkább a fehér hollónál. Ez a kezemben lévő példány is rongyos, 23 ívet foglal magába és a 188. levéllel végződik, többi része, elején is, de főleg a végén hiányzik. Az egyes növények alakját, melyek tulajdonságát, természetét és gyógyító hatását leírja, mesterművész kezével hihetetlen ügyesen rajzolt képekkel ábrázolja. A Bevezetésnek saját kezével írt utolsó szavai világosan arról értesítenek, hogy szerzőnk Nagyszombaton egy virágoskertet tartott háza szomszédságában: «Költ Nagyszombatban magam házam mellett ualo virágos Kertben Szent Mihály Archangyal napja. 1591. Peechi Lukach.» "Továbbá: ,,. . . hogy erről a nagyértékű ritkaságról részletesebb ismeret terjedhessen el magunk és utódaink között, megengedem magamnak, hogy a belőle való szemelyvényvételben és a jegyzetekbe való beiktatásban kissé bővebb szavú legyek, eredetiben megtartva a maga korának a helyesírását..." és „.. . külön érdeme ennek a könyvnek az, hogy a szerző, miután a hajadonokat megtanította csokrot kötni az egymás után leírt virágokból, melyeknek igen ügyesen rajzolt képét is hozza, főleg a maguk nemére jellemző ugyanannyi erényüket is előadja." Rapaics Raymund adatai [21] szerint Pécsi Lukács németből fordította magyarra Martini Keresztény szüzek c. munkáját. Beythe András (Sárvár, 1564. okt. 18. — Németújvár, 1599.) protestáns prédikátor [3, 4] herbáriumának címe a következő: Fives könüv. Fiveknek es Fáknak Nevekről, Termezetekről es Hasznokrul irattatot es szöröztetöt Magyar nyelvön az fő Doctoroknak es termeszét tudo orvosoknak Dioscoridesnek es Matthiolusnak bölts irasokbul Beythe András által (Német újvár, 1595). A könyv Manlius János nyomdájában 14 készült. A 275 gyógynövény leírásából 135 szinte szó szerinti másolata, 50 pedig kivonata Melius Herbáriuma eredeti szövegének és csak 90 növényleírást kölcsönzött Matthiolus műveiből. Összes magyar növényneve pedig a Clusius—Beythe István-féle Stirpium nomenclator Pannonicusból vannak átvéve. 10 Kájoni János (1629—1687) csíksomlyói ferences szerzetes 1656-ban Hasznos orvoskönyv című herbáriumát a gyógyszeres szerzetesek, az ún. fráter aromaticusok számára írta. Kézirata elkallódott, s csak két oldal fotókópiája valamint apróbb közlemények révén volt ismeretes. Miklóssy V. Vilmos [18,23] egy 1977-ben előkerült és az 1720—30 kö11 Magyary-Kossa 235. 12 Weszprémi [32] 611-617. 13 Takáts Sándor szerint [29] „Abban az időben a leányok virágkoszorút, a férfiak (még a csatában is) virágbokrétát hordtak". (20. 1.) 11 Manlius János holland vándornyomdász 1582 — 98 között a Batthyány-uradalomban részint Német új várott, részint Monyorókeróken működött, s az 1598 — 1605 közötti években Keresztúron, a Nádasdy-várkastélyban folytatta munkáját. Halála után Farkas Imre vezette a műhelyt. 15 11. jegyz. uo.
