Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium irodalomról

zötti évekből származó másolat alapján megállapította, hogy Kájoni a Beythe Andrásféle Fives könüv 275 növényleírásából 244-et vett át, s néhány esetben egy-egy toldalékot is beépített. Báró Zay Anna [32] 1712—1718 között írta Herbáriumai, amely kéziratban maradt reánk és csak 1979-ben került kinyomtatásra. A címlap szerint [7] Matthiolus cseh nyelvre fordított munkáját (az 1562. évben G. Melantrich jelentette meg Prágában) ültette át maPécsi Lukács herbáriumának (1591) egyik képe: a kert, ahol Lackó falovon ül, Imre kezében virág és madár, Martha virágkoszorút fűz gyar nyelvre, és bővítette saját receptjeivel.

16 Zay Anna csehből való fordításának azonban két előzménye is volt: /. Sztregovai Madáts Gáspár 1628-ban Haazy Apateka címen Matthiolus német kiadásának cseh fordítását tette át magyarra. Weszprémi még eredetiben olvasta a 30 ívnyi és 208 fejezetből

17 álló kéziratot, amely azóta eltűnt. 2. A Nemzeti Múzeum megvásárolta

18 gróf Balassi Péter Házi patika (1713) c. kéziratát, amelynek címlapján olvasható, hogy Madáts Gáspár munkája után készült. A kutatás azonban kiderítette,

19 hogy Balassi kézirata sem rendszer, sem tartalom tekintetében nem felel meg a Madáts-féle mű másolatá18 Deési Daday András: Vay Judit hasznos könyvéről. Gyógyászat 1928. 422 — 423. 17 Veszprémi 449. 18 Magyary-Kossa III. kötet, 312. 19 Deési Daday András: Gróf Balassy Péter házipatikájáról. I —

III. rész. Magyar Orvos 1930. 24., 1931. 1-2. sz.