Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Hőgye István: „Bábái mesterség" a Hegyalján (1711—1849)
A fenti fizetések mellett — amikért talán a hivatalos szolgálatokat vagy a szegények ingyenes ellátását voltak kötelesek megtenni — minden szülésnél külön díjazást és ajándékokat, természetbeni juttatásokat is kaptak a családtól. A városok úgy is segítették a bábákat, hogy öregségükre régi fizetésük egy részét vagy az egészet halálukig megkapták. 1814-ben Sátoraljaújhely város úgy határozott, hogy egyik „elvénült és a szolgálatra már alkalmatlan bába... eddig volt fizetése mellett holta napjáig meg hagyatik... ", helyébe Pestről hívták meg Ns. Légrády Juliannát, aki munkáját, szerepét átvette. 25 Általában „szolgálati" lakást is kaptak 1828-ban a megyei határozat szerint Tokajban felépült a Seb Orvos, Ispotály és Bába Ház, amely tágasabb, mai értelemben vett egészségügyi központ, szülészet-kórház lett. Költségeire — nemcsak a felépítésére, de fenntartására is — a kerület helységei, városai pénzt, gabonát, bort, ajándékokat adtak, amit a tokaji főszolgabíró gyűjtetett össze. 20 A „bábák elöljárója", a fabába vagy járásbába általában Tokajban lakott. Többszöri adat, utalás van arra, hogy nehéz szülés esetén hozzá hozták a beteget, vagy kocsin vitték ki a tapasztalt bábát a helyszínre. A bábák kötelességévé tették a „halottkém" szolgálatot is, amiért külön díjazást kaptak : „A megye utasítja a községi elöljáróságot, hogy halottas házat építsen és a halottakat oda vigyék ki. . . A község nagyságához képest 2-3 férfi és ugyan annyi Asszonyi személyeket fogadni köteles, akik a halottak körül kívántató felvigyázásokat fogják végezni. .. ezek közzül a Bábák ki nem maradhatnak. . . . Ezen fel vigyázóknak szoros kötelességek lészen arra különösen fel vigyázni, ha v ally on a halottak valóságosan meg holtak é, avagy azokon valamely erőszakos ütések, szúrások és egyéb külső sérelmek nem találtatnak é ? mely esetben jelentést tenni a leg nagyobb sietséggel köteleztetnek. . .. Ezen választott személyek Orvos Urak által meg fognak taníttatni arra, miről kellessen és lehessen d valóságos halottat meg esmérni. ... Fáradozásaiknak jutalmául minden halottól 6 ezüst krajtzárok fognak fizettetni.''''' 2 ' 1 A bábák — különösen ott, ahol orvos nem volt — helyettesítették, illetve ellátták a legszükségesebb orvosi teendőket. 1808-tól a himlőoltások idején segítettek a járási orvosnakjárványok esetén a szükséges intézkedéseket megtették és az óvintézkedéseket betartatták, tudásuk, felkészültségük hiányában azonban nem tudták pótolni az orvost, gyakran többet ártottak, mint használtak. Az orvosi munkába való belekontárkodás, kuruzslás ellen a Helytartótanács, de Zemplén megye is sokszor szigorúan intézkedett. : „... Bábák, a kuruzslók és babonás, tudatlan nép megfékezésére szigorúan intünk ... sok áldozat esett már e miatt pl. Lengyel Mária Mádon, aki 30 sár fűmagot evett és meg holt. " 28 Az 1834. évi megyei körrendelet szerint „ál-orvosok és bűbájosok, bábák ... kik a lakosoknak nyilvános [ti. nyilvánvaló] veszedelmére tilalmas gyógyításokkal foglalatoskodnak ... újabban is eltiltatnak.," 29 A boszorkányperekben is leggyakoribb szereplők a bábák, akiknek mesterségét és mesterkedéseit a néphit összekapcsolta a „bűbájosság"-gal „ördöngősség"-gel. A magyarországi boszorkányperek 1529—1768. okmánytárában negyven-ötven olyan elmarasztaló tanúvallomás van, amelyben a boszorkány-bábák bűneit sorolják fel. Leggyakoribbak: a varázslatokkal, mérgekkel, főzetekkel okozott halál, tiltott műtétek, meddőség, női betegségek okozói, torz és nyomorék újszülöttek miatti felelősségrevonás. Betegségeket 25 Z. lt. S. IV- 1001/e/2. Közgyűlési jkv. 1814. 603. 26 Z. lt. S. Tállya iratai 1828. 283. 27 Z. //. S. Tállyai körlevelek jkv. 1829. 324. 28 Z. //. S. Tállyai körlevelek jkv. 1820. 513. 29 Z. lt. S. Tállyai körlevelek jkv. 1834. 10.
