Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Monory Bulcs: Euthanasia — a pro és contra nézetek tükrében
lönböző jogterületekről származó új fogalmak jelentéstartalmát, gondolunk itt például a katothanasia, az ún. negatív euthanasia, az orthothanasia stb. fogalmaira. 26 Nézetünk szerint ezek az újonnan alkotott fogalmak, illetve azoknak különböző szintű összeszövődése, keveredése szinte már eszmei zűrzavart, torzítást és nem utolsósorban nagyfokú ködösítést eredményezett a vizsgált témában. így tehát először is egyértelműen meg kellene határozni az euthanasia általánosan elfogadható és alkalmazható fogalmát, pontosítani lenne szükséges azt a fogalmi kört, melyre alkalmazását indokoltnak tartjuk. Úgy véljük, vizsgálódásaink során alaptételnek fogadható el a fentebbiekben a 2. pontban vázolt fogalomtartalom, ennek csupán későbbiek során finomítása szükséges. Gondot jelent az is, hogy a témában publikáló szerzők közül némelyek 27 nem egyértelműen és a vázoltakkal azonos módon használják az euthanasia fogalmát, s ebből következően további félreértések, ködösítések származhatnak. Végül, de nem utolsósorban jelentős problémát okoz az is, hogy néhány szerző az általa felállított spekulatív szituációsorozaton keresztül igyekszik bizonyítani az euthanasia helyességére, bevezetésének szükségességére vonatkozó elméletét, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják magának az általuk felállított szituáció-sorozatnak elvi és alapbeli hiányosságait, melyből következően a példák vizsgálatából leszűrt és kimondott elvi tétel is igen ingatag talajon nyugszik, tehát eredménnyel támadható. 28 Vizsgálva az előbb felvetett kérdéseket, leszögezhetjük: az elfogadott jogi álláspont szerint különbséget kell tennünk aktív és passzív euthanasia között. Az előbbi fogalmán értendő — s ezt a nemzetközi orvosi irodalom meghatározása is alátámasztja 29 — az olyan beavatkozás, amely a fájdalmas, gyógyíthatatlannak vélt betegségben szenvedő ember életét megrövidíti. Míg passzív euthanasia fogalom alatt olyan therápiáktól való tartózkodást értünk, olyan orvosi beavatkozások mellőzését vagy abbahagyását, amelyek meghosszabbíthatnák a végstádiumba jutott betegek életét 30 . Meggyőződéssel valljuk: bizonyos fokú különbségtétel indokolt az aktív, illetve a passzív euthanasia elbírálását illetően, de leszögezzük, hogy elvi szinten mindkét megvalósulási lehetőség tekintetében egységes és határozott az álláspontunk: az orvos a hippokratészi eskü értelmében a gyógyításra esküdött, ebből következően nem lehet embertársai halálának potenciális okozója, mert ez esetben az orvosi etika és az eskü szellemével ellentétben cselekednék ! Visszatérve az előbb említett spekulatív szituáció-sorozat felállításra, példának említhetnénk Ferencz Zoltán és Körinek László tanulmányát 31 , melyben a szerzők annak az elméletnek az igazolására kívánnak bizonyságot szolgáltatni, mely szerint „.. .mérlegelést hajt végre az állampolgár — esetünkben a gyógyító orvos —kritikus szituációkban és ezekben az esetekben az emberi élet értéke bizonyos fokig relatív lesz, . . .és az emberi életek nem szükségszerűen azonos értékűek minden esetben... " 32 Véleményünk szerint e spekulatív módon felállított szituáció-sorozatban a szerzők által felhozott esetek egyértelműen a büntető jogszabályok „végszükség intézmény"-e alá 26 L. bővebben: Blausszauer B. i. m. 63, 65. 72. 27 Vö. : Ferencz Z. — Körinek L. i. m.; Jobbágyi Gábor: Euthanasia — egy élő probléma polgári jogi szempontból. Jogtudományi Közlöny 1981. 11. 949 — 959. 28 L. pl.: Ferencz Z. — Körinek L. i. m. 317. skk.; Boldizsár F. i. m. 85 — 87. 29 L. részletesebben: Trammell, R. L. i. m.; Johnson, A. G. i. m.; A plea for beneficial euthanasia i. m. 30 Jaretzki, A. i. m.; New York State Journal of Medicine, 1976. április, 539.; Campbell, A. W. i. m.; Nicholson, R. i. m. 31 Ferencz Z. — Körinek L. i. m. 314. skk. 32 Uo.
