Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Monory Bulcs: Euthanasia — a pro és contra nézetek tükrében

lönböző jogterületekről származó új fogalmak jelentéstartalmát, gondolunk itt például a katothanasia, az ún. negatív euthanasia, az orthothanasia stb. fogalmaira. 26 Nézetünk szerint ezek az újonnan alkotott fogalmak, illetve azoknak különböző szintű összeszövő­dése, keveredése szinte már eszmei zűrzavart, torzítást és nem utolsósorban nagyfokú kö­dösítést eredményezett a vizsgált témában. így tehát először is egyértelműen meg kellene határozni az euthanasia általánosan elfogadható és alkalmazható fogalmát, pontosítani lenne szükséges azt a fogalmi kört, melyre alkalmazását indokoltnak tartjuk. Úgy véljük, vizsgálódásaink során alaptételnek fogadható el a fentebbiekben a 2. pontban vázolt fo­galomtartalom, ennek csupán későbbiek során finomítása szükséges. Gondot jelent az is, hogy a témában publikáló szerzők közül némelyek 27 nem egyértel­műen és a vázoltakkal azonos módon használják az euthanasia fogalmát, s ebből követ­kezően további félreértések, ködösítések származhatnak. Végül, de nem utolsósorban je­lentős problémát okoz az is, hogy néhány szerző az általa felállított spekulatív szituáció­sorozaton keresztül igyekszik bizonyítani az euthanasia helyességére, bevezetésének szük­ségességére vonatkozó elméletét, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják magának az álta­luk felállított szituáció-sorozatnak elvi és alapbeli hiányosságait, melyből következően a példák vizsgálatából leszűrt és kimondott elvi tétel is igen ingatag talajon nyugszik, tehát eredménnyel támadható. 28 Vizsgálva az előbb felvetett kérdéseket, leszögezhetjük: az elfogadott jogi álláspont sze­rint különbséget kell tennünk aktív és passzív euthanasia között. Az előbbi fogalmán ér­tendő — s ezt a nemzetközi orvosi irodalom meghatározása is alátámasztja 29 — az olyan beavatkozás, amely a fájdalmas, gyógyíthatatlannak vélt betegségben szenvedő ember éle­tét megrövidíti. Míg passzív euthanasia fogalom alatt olyan therápiáktól való tartózko­dást értünk, olyan orvosi beavatkozások mellőzését vagy abbahagyását, amelyek meg­hosszabbíthatnák a végstádiumba jutott betegek életét 30 . Meggyőződéssel valljuk: bizo­nyos fokú különbségtétel indokolt az aktív, illetve a passzív euthanasia elbírálását illetően, de leszögezzük, hogy elvi szinten mindkét megvalósulási lehetőség tekintetében egységes és határozott az álláspontunk: az orvos a hippokratészi eskü értelmében a gyógyításra esküdött, ebből következően nem lehet embertársai halálának potenciális okozója, mert ez esetben az orvosi etika és az eskü szellemével ellentétben cselekednék ! Visszatérve az előbb említett spekulatív szituáció-sorozat felállításra, példának említ­hetnénk Ferencz Zoltán és Körinek László tanulmányát 31 , melyben a szerzők annak az el­méletnek az igazolására kívánnak bizonyságot szolgáltatni, mely szerint „.. .mérlegelést hajt végre az állampolgár — esetünkben a gyógyító orvos —kritikus szituációkban és ezek­ben az esetekben az emberi élet értéke bizonyos fokig relatív lesz, . . .és az emberi életek nem szükségszerűen azonos értékűek minden esetben... " 32 Véleményünk szerint e spekulatív módon felállított szituáció-sorozatban a szerzők ál­tal felhozott esetek egyértelműen a büntető jogszabályok „végszükség intézmény"-e alá 26 L. bővebben: Blausszauer B. i. m. 63, 65. 72. 27 Vö. : Ferencz Z. — Körinek L. i. m.; Jobbágyi Gábor: Euthanasia — egy élő probléma polgári jogi szempontból. Jogtudományi Közlöny 1981. 11. 949 — 959. 28 L. pl.: Ferencz Z. — Körinek L. i. m. 317. skk.; Boldizsár F. i. m. 85 — 87. 29 L. részletesebben: Trammell, R. L. i. m.; Johnson, A. G. i. m.; A plea for beneficial euthana­sia i. m. 30 Jaretzki, A. i. m.; New York State Journal of Medicine, 1976. április, 539.; Campbell, A. W. i. m.; Nicholson, R. i. m. 31 Ferencz Z. — Körinek L. i. m. 314. skk. 32 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom