Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok
három német nyelvű fordításáról (Bécs 1783, 1787, 1790), sőt a németalföldi tartományok számára készült egy holland nyelvű fordítás is (Rotterdam 1780). Tulajdonképpen csak ez a kiadás szakított véglegesen a Dispensatorium Viennensével. Tartalomjegyzékében nemcsak a tárgyalt gyógyszereket sorolja fel, hanem a tárgyalt fogalmak, műveletek leírásainak címszavait is. Nemcsak új gyógyszereket vett fel előiratai közé, hanem új műveleteket és gyógyszerformákat is. AII. kiadásból elhagyott OLEUM RAPARUM itt sem szerepel, viszont az ugyanott újonnan bevezetett két anyag — az ALLII BULBUS és a FLORES SULFURIS — leírását szó szerinti szöveggel vette át. Ez is azt bizonyítja, hogy a II. kiadásnak az a egyenes folytatása ez a kiadás, nem pedig az 1778 vagy 1779. évi utánnyomások. Ebben a kiadásban kibővült az EFFERVESCENTTA és a LIQUATIOSIVE FUSIO (szilárd anyagok összeolvasztása) műveletek leírása, valamint a mineraliák közül az ALUMEN PLUMOSUM (Talcum), a BORAX és a NIHILUM ALBUM (Zincum oxydatum) leírása, a növényi eredetű drogok közül a CATECHU, a CINA, a SALEP, a SANTALUM RUBRUM és a TACAMAHACA leírása, végül pedig az állati eredetű szerek közül a GALLINA és a HUSO leírása. Új leírásként jelent meg az általános részben a FUNGUS, a BALSAMUM, A CEREI AUT CEREOLI (viasszal készült vékony pálcikák) és a LAEVIGATIO (igen finom porrá őrlés és szitálás). A növényi eredetű drogok között az AGARICUS CHIRURGORUM, a SOLANUM FURIOSUM (Belladonna), a GRATIOLAE RADIX (a herba mellett), a MEZEREI CORTEX (a Laureolae cortex helyett), a MENTHA PIPERITA (a Mentha crispa mellett) és a SALICIS VULGARIS CORTEX. A compositák között pedig új az AQUA CHAEREFOLII, az AQUA MENTHAE PIPERITAE (az Aqua menthae crispae mellett), a CEREOLI BALSAMICI, a CEREOLI DIGESTIVI MITIUS, a CEREOLI DIGESTIVI FORTIUS, a CEREOLI EXSICCANTES, a CEREOLI LENIENTES, az ELIXIRIUM VITRIOLI SIMPLEX, az EMPLASTRUM ANGLICUM, az EMPLASTRUM DE CICUTA SIMPLEX, az ESSENTIA GUAJACI, az EXTRACTUM ARNICAE HERBAE, az EXTRACTUM LACTUCAE VIROSAE, az EXTRACTUM SOLANI FURIOSI (Extractum belladonnae), a GLOBULI MARTIALES, a LIMATURA MÁRTIS (Ferrum pulveratum), a LIQUAMEN HEPATIS MUSTELLAE FLUVIATILIS (Oleum jecoris), a MAGISTERIUM BISMUTHI (Bismuthum subnitricum), az OLEUM MENTHAE PIPERITAE (az Oleum menthae crispae mellett), a PASTA DE ALTHAEA, a ROTULA MENTHAE PIPERITAE, a SPIRITUS NITRI FUMANS (Acidum nitricum fumans), a SYRUPUS ACETI, a SYRUPUS ARNICAE FLO RUM, a SYRUPUS AURANTIAE FLORUM, a SYRUPUS CHINAE, a TROCHISCI ABSORBENTES, a TROCHISCI DE CASTOREO, a TROCHISCI MOSCHATI és az UNGUENTUM OPHATALMICUM. Elhagyta viszont ez a kiadás a növényi eredetű drogok közül a LAUREOLAE CORTEX-et, helyette pedig mint láttuk, felvette a MEZEREI CORTEX-et. A compositák közül pedig az EXTRACTUM COCHLEARIAE-t hagyta el. A IV. kiadás 1794-ben jelent meg Bécsben. A címlapján nem jelezték a kiadás sorszámát, csupán azt, hogy „Emendata". Előszavának keltezése 1793. november 10. Utánnyomták az olasz tartományok számára 1794-ben Milánóban. Egy német nyelvű fordítása is jelent meg Bécsben 1795-ben. Az előző kiadások szerkesztőbizottságában csupán egy gyógyszerész szerepelt, itt már három gyógyszerész. Ez a kiadás a korábbi kiadásokhoz képest mind szerkezetében, mind tartalmában alapvető változásokon esett át. Inkább hasonlít a XIX. századi Pharmacopoea Austriaca első négy kiadásához, mint saját korábbi kiadásaihoz. Ezeket az alapvető változásokat annak köszönheti, hogy részint ebben